Nyár végére már nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel tette közzé a keresetek júniusi alakulásáról szóló statisztikát, amely szerint a bruttó átlagkereset 16 százalékkal, a rendszeres keresetek 14,9 százalékkal, a versenyszféra keresetei pedig 17,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi mértéket.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint ezek az adatok alulmúlták a piaci várakozásokat, amire főként a rendszeres keresetek alakulása utal, amely alacsonyabb növekedést ért el, mint a nem rendszeres elemeket is magában foglaló érték. A közgazdász szerint ugyanakkor szintén érdemes a mediánbér növekedési ütemét is figyelembe venni, melynek éves szintű 15,6 százalékos emelkedése lassulást jelent az előző hónaphoz képest. Ennek ellenére Virovácz az adatokból arra következtet, hogy júniusban a bónuszkifizetések erősebben alakultak a korábbi időszakhoz képest, elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében.
Virovácz arra is rámutat, hogy míg a vállalati szektorban érdemben lassult a bérkiáramlás növekedése, addig a közszférában erősödött az előző hónaphoz képest. Ennek oka júniusban az állami szektor egyszeri kifizetéseiben keresendő, azonban a versenyszféra gyengébb adatai mögött húzódhat az idénymunkások számának növekedése is, mely lefelé húzta az átlag- és mediánbért. Ez a mezőgazdasági és szálláshely szolgáltatási területek kereseteinek alakulásán is látható.
Fontos szempontot jelent az is, hogy a reálbérek júniusban nagyobb mértékben, (éves szinten 3,4 százalékkal) csökkentek, mint májusban. Azonban Virovácz szerint a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre ismét pozitív reálbér-növekedésre van kilátás, ám ez szerinte nem fogja gyorsan helyreállítani a fogyasztást, mivel a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte megtakarításai nagy részét.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, melyet egyelőre a reálgazdasági környezet lassulása és az erőteljes kamatemelések sem törtek meg, köszönhetően a kiemelten feszes munkaerőpiacnak és az alacsony munkanélküliségnek.
Az elemző szerint ezért a tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütemet idén 15 százalékos tempó követheti, ami jövőre 8,5 százalékra lassul. Mindennek hatására még az erőteljes infláció ellenére is idén átlagosan csak 1,8 százalékot veszíthetnek értékükből a fizetések éves szinten. Horváth szerint már augusztusban várható a reálbérek növekedése.
Horváth szerint a megnövekedett költségek további áremelésekhez is vezethetnek a vállalatok részéről, ami a bérköveteléseket is felfelé hajthatja, ám ez ellen szól a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása, valamint a korábbi, input-költségeket meghaladó áremelések.
Nemzetközi kitekintésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas,
ami elkerülhetetlenné teszi, hogy a már most is a semleges szint fölötti, növekedést korlátozó kamatok a fejlett országokban rövid távon fennmaradjanak a bérinfláció és a várakozások szükséges szintre csökkentése érdekében.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint nem meglepetés, hogy júniusban lassult a bérek növekedése, ugyanis inkább a májusi 17,9 százalékos ütem volt kiugró szemben a korábbi hónapokat jellemző 15,5-16,6 százalék közötti értékekkel. Virováczhoz hasonlóan Regős is felhívta a figyelmet a közszféra és a versenyszféra bérei közötti eltérésre, ám a Makronóm kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami szférában mindössze 12,6 százalékot nőttek az átlagbérek egy év alatt, miközben a vállalkozások körében 17,3 százalékos emelkedés volt megfigyelhető.
A bérnövekedés üteme az ágazatok mindegyikében elérte a kétszámjegyű értéket a béremelések szintje, kivéve az egészségügyben, ám ez júliusban már kedvezőbb lesz Regős szerint az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén. A legmagasabb bérnövekedést az ingatlanügyletek (19,9 százalék) és a feldolgozóipar (19,7 százalék) ágazatai produkálták.
A közgazdász kiemelte, hogy
továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról, hiszen a reálbérek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak,
míg az ár-bér spirálnak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést. Regős szerint szeptemberben vagy esetleg már augusztusban változhat meg ennek a folyamatnak az előjele, ekkor térhet vissza a reálbérek emelkedése, ugyanakkor a versenyszférában ez már júliusban is bekövetkezhetett. Szemben Virováczcal Regős ezt kiemelkedő fontosságúnak tartja a fogyasztás beindítása érdekében.
