Ahogy a Világgazdaság kedden beszámolt róla, felgyorsult az csökkenése Magyarországon is: júliusban 17,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon, és tavaly szeptember óta először alakult a 20 százalékos lélektani határ alatt a mutató.
A 2,5 százalékpontos havi csökkenés a következő hónapokban is kitarthat, így a mostani jóslatok szerint minden esély megvan arra, hogy már szeptemberben összezáruljon az inflációs olló a régiós és a magyar adatok között.
Lényegesebb azonban, hogy bár utoljára májusban közölt kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, ha fennmarad az év eleji bérdinamika, különösen a versenyszférában, ahol májusban 20 százalékkal nőttek a fizetések, akkor a múlt hónapban már enyhén, de emelkedhettek a reálbérek. Utoljára 2022 augusztusában történt hasonló Magyarországon.
Tavaly szeptember óta folyamatosan csökkent a keresetek értéke. Hiába volt dinamikus, 15–17 százalék közötti a béremelkedési ütem, ha eközben az infláció folyamatosan 20 százalék fölött tartózkodott, ezért is volt fontos mérföldkő a július. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden ágazatban és szakmában egyszerre következik be a reálbérfordulat, de azzal, hogy a 2-3 százalékpontokkal havonta mérséklődik a drágulás mértéke, októberre, amikor 10 százalék alatt lehet, szinte minden nemzetgazdasági ágban realitássá válhat.
A legrosszabb esetben is két év átlagában stagnálhat a fizetések értéke
Tavaly 2,6 százalékkal nőtt a bérek vásárlóértéke idehaza, amit nem sok ország mondhatott el magáról, ez a siker rajtunk kívül az EU-ban csak Bulgáriának jött össze. Érdemes szemügyre venni a régiós országokat:
2022-ben Csehországban 9,8, Lengyelországban 1,4, Romániában 0,2, míg Szlovákiában 5,3 százalékkal csökkent az átlagos kereset vásárlóereje, de az EU egészének átlagában is 4,5 százalékkal.
Bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában optimista volt az idei évi reálbéreket illetően, szerinte minimálisan még nőhetnek is, vagy legalább stagnálhatnak, az elemzők inkább 2-3 százalékpontos csökkenést várnak, ami azt jelentené, hogy két év alatt sikerülne megőrizni a fizetések vásárlóértékét. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az év végén, ahogy csökken az infláció, úgy lehet egyre látványosabb a reálbérek emelkedése, decemberben 6 százalékos drágulás mellett 10 százalékos reálbér-növekedést is láthatunk majd.
A közeljövő már sokkal jobban néz ki
Ami 2024-et illeti, az infláció várhatóan egy tolerálható sávba, 5–6 százalékra süllyedhet, miközben fennmaradhat a 10 százalék körüli bérdinamika. A munkaerőhiány biztosan kikényszeríti ezt a növekedést, az már más kérdés, hogy ezzel hogy birkóznak meg a magyar vállalatok. A magasabb inflációs közegben ugyanis nem marad más választásuk, mint a termelékenység növelése.
