A technológiának egyre nagyobb szerepe van a honvédelemben – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy mennyi katonánk van, hanem az, milyen kiképzést kaptak. Előadásában kitért a 2010-es években megkezdett haderőfejlesztésre, amelyet az Ukrajnában kitört háború csak felgyorsított.
Mint mondta:
Szervezeti kultúraváltásra van szükség. A feladatról kell beszélni, arról a misszióról és hivatásról, ami a haza fegyveres védelme – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy mellé arányos kompenzációt, életpályamodellt, kiképzést és oktatást kell tenni.
A területvédelmi rendszert ismertetve azt mondta: a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban ott, ahol a laktanyák, kiképzőbázisok vannak. Ez a haderő magas képzettségi fokú, gyorsan bevethető és az országhatárokig bármikor elmozdítható. Ezt egészíti ki a területvédelmi rendszer, amely kapillárisszerűen behálózza az országot a létrehozott területvédelmi ezredekkel járási szintig lejutva.
A legfontosabbként azt emelte ki, hogy a katonaságban meg lehet tanulni fókuszálni a feladatra, és meg lehet érteni, hogy milyen azt teljes egészében elvégezni. A honvédségben nem lehet „félig megcsinálni a melót” – jelentette ki.
Nem csak üres beszéd a haderőfejlesztés: már Magyarország vásárolja a legtöbb német fegyvert a világonKiadta a német gazdasági minisztérium a friss fegyverexportadatokat. Magyarország majdnem megelőzte Ukrajnát is a listán. Van honnan visszaépíteni a magyar honvédséget. |
