Az idén eddig már legalább 4,62 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverexportot a német szövetségi kormány, ami mintegy 12 százalékos növekedés éves bázison – derül ki a német gazdasági minisztérium adataiból. A tárca Sevim Dagdelen (Linke) parlamenti képviselő kérésére állította össze a vonatkozó statisztikát, amely a január 1. és június 19. közötti időszakra vonatkozik. A gyűjtést eredetileg a német hírügynökség, a dpa ismertette, és a Freiepresse is beszámolt róla.
Talán nem okoz meglepetést, hogy az Ukrajnába szánt hadi felszerelés a legnagyobb értékű. Az Oroszország által megtámadott ország számára 1,18 milliárd euró összegben adtak ki kiviteli engedélyeket. Csakhogy szorosan a nyomában Magyarország következik, amely 1,03 milliárd euró értékben kaphat német fegyvereket.
Ez tekintettel Ukrajna és az ukrán fegyvertámogatások speciális helyzetére azt jelent, hogy Magyarország mondhatja magát a német hadiipar első számú vásárlójának.
A tíz legnagyobb, német fegyvereket megrendelő ország közül hét EU- és/vagy NATO-tag. A lista jól szemlélteti a magyar volumen fölényét: miközben tehát a hazai vásárlások értéke meghaladta az 1 milliárd eurót,
- a második helyezett Ciprusnak 266,6 millió eurós a rendelésállománya.
- az USA 265,8,
- az Egyesült Királyság 227,
- Franciaország 226,8,
- Lengyelország 92,3,
- Finnország pedig 83,7 millió euróért kapott zöld lámpát német katonai termékekre ebben az évben június közepéig.
A Németországgal erős partnerségben lévő Dél-Korea számára 201,7 millió euró értékben engedélyezett a német kormány fegyverszállítmányokat. A harmadik országok közül említést érdemel még India a maga 108,4 milliós igényével.
Mennyi pénzből fejleszti a haderejét Magyarország?
A németországi adatok is visszaigazolják, hogy a magyar kormány által kitűzött haderőfejlesztés nem üres beszéd, hanem feszített tempóban zajlik. Van honnan visszajönni: 2010-re mintegy 50 ezer haditechnikai eszközt és hadifelszerelést adtak el a honvédség raktáraiból, kivontak a rendszerből 500 lánctalpas harcjárművet, 140 önjáró tüzéreszközt, túl adtak, pontosabban elajándékoztak Iraknak 77 T–72-es tankot. Csökkent a helikopterflotta, megszűnt a tüzérképesség, a gépesített lövészképesség és a harcihelikopter-képesség. Ráadásul a honvédség létszáma 18 ezer fővel csökkent. Korszerűsítésre gyakorlatilag semmilyen forrás nem maradt
A hadsereg visszaépítése a 2016-os Zrínyi 2026 programmal megindult, a tavaly kitört háború pedig még inkább felpörgette a védelmiipari fejlesztéseket és a haditechnikai beszerzéseket. A jelentése szerint tavaly GDP-arányosan 1,44 százalék volt Magyarország védelmi kiadása. Az idei módosított költségvetésben 842 milliárd forintos honvédelmi alap jött létre, így a honvédelemre fordított kiadások 2023-ban meghaladják a 2 százalékát. Ugyanez a cél 2024-re is. A keret jövőre már közel 1310 milliárdot tesz ki. GDP-arányosan 1,44 százalék volt Magyarország védelmi kiadása 2022-ben. A magyar védelmi költések trendjében egyértelmű javulás látszik: ez 2014-ben GDP-arányosan még csak 0,86 százalékot mutatott. Az eddigi csúcs 2020-ban volt, 1,76 százalékkal.
Mit mutatnak a német fegyvereladások?
A német fegyverexport-engedélyek volumene már a harmadik egymást követő évben marad magas szinten. Ez tavaly 8,36 milliárd eurót ért el, ami a második legmagasabb érték volt. A rekordot a 2021-es 9,35 milliárd euró tartja. Mindez persze nem meglepő, hiszen Németország a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőre. A fegyvereladásokat most az Ukrajnába irányuló is húzza: a harcok kitörése óta 2022 végéig a német kormánykoalíció 2,24 milliárd eurós fegyverexportot engedélyezett. Azóta ez 3,42 milliárdra ugrott. Ez nemcsak önmagában jelentős összeg, hanem a globális ukrajnai fegyverszállítmányokat nézve is számottevő: Kijev 2022 februárja és 2023 februárja között 68,88 milliárd euró értékben kapott katonai felszerelést. Vagyis egyedül Németország 5 százalékos arányt képvisel.
Meddig maradhat magas a német fegyverexport?
A német fegyverexport régóta politikai viták kereszttüzében áll Németországban. A kormányzat több mint egy éve dolgozik azon a szabályozáson, amely alapvető szigorítást hozna a hadifelszerelés kivitelében. A nemzetbiztonsági stratégiában nemrég megerősítették azt a kormányzati törekvést, hogy ragaszkodni kívánnak az export korlátozásához. Ezeknek az elvei egyelőre homályosak, de visszatérő állítás, hogy csak olyan országokba engedélyeznék a fegyverszállításokat, ahol az emberi jogok, a demokráciára állapota és a jogállamiság ezt lehetővé teszi. Ezenkívül kiemelt szempont a döntéseknél a német biztonsági érdekek, a geostratégiai helyzetet, illetve a prioritást élvező európai fegyverkezési együttműködés is. A német hadiipari kivitel sorsa az új örvénytervezet részletein múlik. Egyelőre nem ismert, hogy a német kormány mikor terjeszti elő a javaslatát.
Ezermilliárd forint nyomában: NATO-jelentésből derült ki, mennyi pénzt költött fegyverekre MagyarországA magyar haderő költötte a legtöbbet haditechnikára, ebben az összevetésben az összes tagországot megelőzzük. A 2 százalékos GDP-arányos költés elérése viszont még várat magára. A szövetséges államok között a magyarok az egyik leginkább NATO-pártiak, csupán a tizedük akar kilépni. |
