Lázár János szédítő jövőt vázolt fel: új hidak épülnek, százmilliárdos beruházások jönnek, Szeged és Hódmezővásárhely pedig összenő

Új gazdasági övezetet hoz létre a kormány a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc-háromszögben – egyebek mellett erről is beszélt Lázár János szerdán a makói Rádió7 rádiónak. Az építési és közlekedési miniszter azt mondta, hogy Debrecen a vidék fővárosa lesz, továbbá Magyarország második fővárosa.

Felidézte, hogy az elmúlt időszakot súlyos döntéshullám jellemezte, amikor személy szerint neki több ezer beruházást kellett leállítania azért, mert nem volt rájuk pénz. Most viszont eljutottak odáig, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tudott tárgyalni a kabinet. Ezeket új struktúrába rendezték, amelynek a fókuszában Debrecen áll. Az egyik fő kérdés, hogy hogyan lehet ráhordani a munkaerőt a hajdúsági vármegye központjába. Ezért kiemelten fontos az úthálózat fejlesztése. A miniszter jelezte, az M4-es gyorsforgalmi utat Berettyóújfalu irányában folytatni kell, ahogy a Debrecen–Nyíregyháza összeköttetés (vasúti és közúti) is nagy hangsúlyt kap. 

– mondta. Hogy mire gondolt, azt részletesen kifejtette. 

Milyen új beruházásokat jelentett be Lázár János?

Bár Budapest termeli a magyar harmadát, a vidék megerősítése stratégiai cél, ezért vidéki centrumokat alakítanak ki. Ez alá számos projektet rendeltek. Így például

• Berettyóújfalú és Békéscsaba között a 47-es út négysávosítása. 
• Új, szintén négysávos Tisza-híd épül Szeged és Hódmezővásárhely között.
• Négysávos utat vezetnek a Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Debrecen viszonylatban.
• A Szeged és Debrecen közötti út Mezőberényig van rendben, onnan járhatatlan. Ezt is meg kell csinálni.
• Kecskemét és Békéscsaba között is lesz egy négysávos út.
• Algyőnél fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát mintegy két kilométer hosszan. Ennek köszönhetően az Algyő–Hódmezővásárhely és a Szeged–Hódmezővásárhely teljes egészében elérhető lesz kerékpárral.
• A Nagyfán működő börtön megközelíthetőségét is javítani kell, mert ennek a jelentősége megnőtt a migráció kezelése kapcsán. Az ide vezető utat az algyői hídtól szintén felújítják.

Milyen lesz az új Tisza-híd?

Az új Tisza-híd Algyőnél épül. Itt már létezik egy kétsávos ákelő, amelyet naponta 17,5 ezer jármű használt a 2022-es adatok szerint. Csakhogy a forgalmat itt rendszeresen korlátozni kell a rossz műszaki állapot miatt. Ez nem maradhat így, mert megborítja a közlekedést Szeged és Hódmezővásárhely között. Lázár János ennek kapcsán közölte, hogy a két város a jövőben össze fog nőni, és ikerváros lesz, annak minden gazdasági, politikai és társadalmi következményével.

Az új Tisza-híd kiviteli terveinek elkészítésére közbeszerzést írnak ki, ennek értéke több milliárd forint. Lázár János szerint két koncepció van: vagy visszabontják az itteni hidat, a meglévő két sávot felújítják, és pluszban építenek egy új kétsávos hidat, vagy pedig teljesen elbontják a már meglévő átkelőt, és egy teljesen új, négysávos hidat hoznak létre. Attól függ, melyik választják, hogy a mérnökök mire jutnak. Az biztos, hogy százmilliárdos beruházásról van szó, az új hídon pedig 90 kilométer per órával lehet majd haladni. Az a cél, hogy a kivitelezés belátható időn belül megkezdődjön.

Lázár János hídépítési programot jelentett be, milyen új hidak épülnek Magyarországon?

Nem az algyői híd az egyetlen, amely napirenden van, Lázár János majdnem féltucatnyit említett meg. Az egyik a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd, ami új átkelési pont lenne a román–magyar határon. Ha ez meglenne, akkor a lakossági és a teherforgalmat is ki lehetne vinni az M43-asra. Ezenkívül szó van a Maros-hídról Kiszombor és Makó között. Kiderült az is, hogy egy új Szegedi Tisza-híd előkészülete is folyik. Ennek az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel az ide tervezett gazdasági fejlesztésekről. Végezetül kitér a Mohácsi új Duna-hídra is, amelynek a kivitelezését már elrendelte.

Hol van még munkaerő Magyarországon?

Az építési és közlekedési miniszter hosszan beszélt arról, hogy Navracsics Tiborral közösen próbálják feltárni Magyarország tartalékait. Azt keresik, hogy hol van még munkaerő, és hol lehet elérni gazdasági növekedést. 

Azt mondta, hogy egy képzeletbeli vonalat lehet felhúzni Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét ésDebrecen között, amelytől délre szabad kapacitások vannak. Tehát Baranya, Somogy, Bács és Csongrád vármegyék déli részei a potenciális célpontok. Ezért nagy jelentőségű Pécs és Szigetvár összekötése autópályával, a mohácsi Duna-hidat összekötni Hercegszántóval vagy Kelebiát a szekszárdi átkelővel. És ezért nagy kérdés, hogy Szegeden és környékén milyen fejlesztések indulnak el. Ennek kapcsán jelezte, hogy a kormánynak nagy tervei vannak Szegeddel, és nagy érdeke, hogy fejlődjön a város. Külföldi befektetők, a városvezetés és a kormány illetékes minisztériumi nagyszabású tárgyalásokat folytatnak. Látni kell, hogy az is kiemelt kormányzati szándék, hogy a magyar határhoz közeli román résszel létrejöjjön kapcsolat. Hasonló filozófia mentén értékes az Arad–Temesvár–Szeged-partnerség megteremtése.

Mikor készülhetnek el a Lázár János által bejelentett beruházások?

Erre a kérdésre a tárcavezető úgy reagált, hogy a projektek, amelyeket felsorolt, a következő ötéves ciklus részei. 

– fejtegette. Megismételte, hogy Debrecen prioritás, az ország második fővárosa, egyben a vidék fővárosa. De lát potenciált Békéscsabában, Szegedben és Hódmezővásárhelyben is. Kecskemét már majdnem kész, de még itt is lehet növekedni. A Szeged–Debrecen viszonylat is kiemelt lehet, ahogy a magyar–szerb átlépési pont kikönnyítése is, mert amíg Szerbia nem EU-tag, addig nehezített a gazdasági együttműködés. Lázár János megjegyezte, hogy ezeknek a beruházási szándékoknak az infrastrukturális kiszolgálása az ő feladata.