Új és trükkös eljárást dolgozott ki a Semmelweis Egyetem a fogágybetegségek gyógyítására: az eljárás már tesztelési szakaszban jár, két-három éven belül alkalmazhatják is. A jelentőségét pedig aláhúzza, hogy az íny és a fog tartószövetének gyulladása, amelyet elsősorban a rossz szájhigiénia okoz, világszinten a lakosság 20-50 százalékát érinti.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Ha a fogközöket és fogfelszíneket nem tisztítjuk meg az ételmaradéktól, néhány nap alatt réteg képződik a fogakon, ebből alakul ki a fogkő, amely baktériumtartalma és felszíne miatt irritációt okoz, melyre a szervezet ínygyulladással reagál – írta bevezetőjében az egyetem, amely a hét végén tartotta évnyitóját a 2023–2024-es tanévre.
Az eseményen Merkely Béla rektor kijelentette:
a Semmelweis Egyetem mára az egyik legjelentősebb európai angol és német nyelvű képzési intézménnyé vált, egyben az ország és a régió legkiválóbb egyeteme.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára hozzátette: a régióban vezető szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem, amely az egyetemei között a 64., a világversenyben pedig a legjobb 1 százalékban van:
„A jövő formálásában különösen számítunk a Semmelweis Egyetemre, amely a régió vezető orvostudományi egyetemeként már nemcsak európai együttműködésekben, hanem a Harvarddal közösen kapcsolja össze a kiválót a kiválóval. Az elmúlt évek közös tervezése és céltudatos munkája az, ami eljuttatott bennünket ide.”
Mi az újdonság?
A fogorvos kutatók a tanulmányukban megjegyezték: a fogágyat károsító folyamat eleinte visszafordítható, hiszen a fogkő eltávolításával megszüntethető a gyulladás, viszont ha tartósan fennáll az irritáció, az íny és a csont visszahúzódását is okozhatja, majd a szabad gyökérfelszínre szintén rárakódhat a fogkő, ami további gyulladással jár, és ha ezt nem kezelik, a fogágybetegség évtizedek alatt a fog elvesztésével is járhat.
Erre dolgoztak ki új módszert az egyetem fogorvosai.
A korábbi gyakorlattal szemben ezúttal nem a kórokozó felől közelítettük meg a problémát, hanem a szervezet immunrendszerében fellelhető sejteket használjuk, hogy a fennálló gyulladásos betegséget kezeljük
– mondta dr. Géczi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikájának adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
Mik a nehézségek?
A ScienceDirectnél megjelent dolgozatban kifejtették, hogy a fehérvérsejtek egy csoportját veszik célba, amelyek egyik fajtája a gyulladásos tünetek csökkenéséért felelős, a másik viszont felerősíti őket.
Az utóbbiak inaktiválása és gyulladást enyhítő makrofággá alakulásuk elősegítése tehát a cél, amit folsav-ezüst komplex alkalmazásával érnek el.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Két megoldandó feladat adódik:
Az egyik, hogy a szervezet normális, önmagát védő folyamatai kiszűrnék a hatóanyagot, az ezüstöt, ezért kapcsolják a folsavhoz, és képeznek így a lényeget bejuttató „trójai falovat”.
A másik, hogy olyan kicsi legyen a „küldemény”, hogy a sejt képes legyen felvenni, ezért nanoméretű ezüstöt és folsavat használnak az orvosok.
Mikortól használhatják?
Miként a közlemény fogalmaz, a trójaifaló-módszer gyógyszeripari fejlesztésekből indult, rákterápiában és bizonyos krónikus betegségek kezelésére már alkalmazzák, ám a fogászati gyakorlatban eddig nem volt rá példa. Járulékos előnye viszont, hogy csak az adott területen hat, így kevesebb a lehetséges mellékhatás, vagy nincs is.
A laboratóriumi kísérletek már folynak, és amikor szájvíz vagy gél formában elkészül a termék, akkor lokálisan a szájüregben alkalmazzuk a fogkő-eltávolítás és a sebészeti kezelés kiegészítésére
– tette hozzá dr. Géczi Zoltán.
Erre a teszteléstől és az engedélyeztetési folyamatoktól függően két-három év múlva kerülhet sor.
