Immár negyedik ülését tartotta a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) koordinációja mellett a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testülete – derült ki a tárca keddi közleményéből.
Fotó: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta fórum fő témája az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet vizsgálata, a jövőbeli feladatok áttekintése volt – írták.
Nagy Márton a közlemény szerint kiemelte:
A kormány inflációellenes lépései sikeresek, a kormány már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenti a szankciós inflációt.
Az csökkenésével párhuzamosan pedig egyre inkább a helyreállítása kerül fókuszba, 2024 így a gazdaság helyreállításának éve lesz.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás- és exportalapú gazdaságot tovább kell erősíteni, zöld- és digitális transzformációt kell végrehajtani. Új iparstratégiára van szükség, amely nagy hangsúlyt fektet egyebek között az elektromos autóiparra és a hadiiparra. Az új high-tech ipar jelenti a jövőt, a gazdaságfejlesztést a következő években elsősorban a gazdaságot kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések – logisztika és közlekedési hálózatok, energiatárolás – fogják meghatározni.
A gazdasági felzárkózás érdekében a minisztérium 10 pontos tervet dolgozott ki
– tették hozzá.
Nagy Márton tájékoztatta a résztvevőket a Széchenyi Kártya Program 2024-es meghosszabbításáról, amely változatlan termékstruktúra és feltételek mellett lesz elérhető, így a kkv-k továbbra is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamatozású hitelekhez férhetnek hozzá, ami jelentős segítség a jelenlegi magas kamatkörnyezetben.
A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését.
A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelmet fogadtak be 1700 milliárd forint értékben, amelyből közel 1000 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya.
A források legnagyobb mértékben a és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak.
A kormány tovább halad az ezermilliárdos támogatások útján, de elvárásai is vannakA kormány elvárja a vállalkozóktól, hogy a foglalkoztatást szinten tartsák, a jövedelmek növekedjenek, cserébe ígéri, hogy továbbra is számíthatnak a támogatására – erről beszélt a VG-nek Fónagy János miniszterhelyettes, aki indítványt nyújtott be a vállalkozók érdemeinek elismerésére. Perlusz László, a VOSZ főtitkára elmondta, hogy az államilag támogatott programok multiplikátorként hatnak, a képviselői indítványról pedig elárulta: ők kezdeményezték. |
A gazdasági kamarák képviselői megköszönték a miniszter tájékoztatását, és jelezték, hogy az általa felvázolt kormányzati célokkal egyetértenek, azokat támogatják, hiszen közös cél és érdek a magyar gazdaság megerősítése, a növekedés helyreállítása. Kifejezték ugyanakkor, hogy
a vállalkozásokat érintő energiaárak még most is magasak, és kedvezőtlenül befolyásolják a belföldi cégek versenyképességét.
Meglátásuk szerint ennek egyik megoldásaként szükséges lehet megerősíteni a vállalati energiaközösségeket, amelyben a partnerek például közösen termelik meg, használják fel és esetlegesen tárolják a megújuló energiát. Ugyanakkor felvetették az ipari méretű energiatárolók hazai szabályozásának és adópolitikai vonatkozásainak a kamarák által képviselt vállalati érdekeknek megfelelő kialakítását is.
A GFM megfogta a lényeget: a Gyurcsány-korszakhoz képest háromszor többet keresnek a magyarokAugusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze 1 százalékkal csökkentek. A szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek – írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. |
Ezek az intézkedések amellett, hogy jelentősen növelik az ország energiaszuverenitását, nagymértékben csökkenthetik a vállalatok energiaköltségeit.
A kamarák mindezek mellett felajánlották közreműködésüket az EPR-díjak monitorozását illetően. Kifejtették, hogy ha az adatok alapján szükséges, akkor a gazdasági és iparági szempontok figyelembevételével közösen kezdeményezni fogják az EPR-díjak belső megoszlás szerinti esetleges felülvizsgálatát – zárult a GFM közleménye.
