A magyar társadalom jelentős része vállalkozó, több mint egymillió ténylegesen működő vállalkozást tartanak számon az országban, az ő érdemeiket a kormány most azon keresztül is el kívánja ismerni, hogy a magyar vállalkozók napját széles körben megünnepelné – ebből a célból nyújtott be egyéni képviselői indítványt múlt héten Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Mára a rendszerváltás előtti 90 százalékos állami tulajdonból 90 százalékos vállalkozói tulajdon lett, mindez a sok kockázatot vállaló vállalkozói körnek, Demján Sándornak és társainak köszönhető, akik megvalósították a magántulajdonon alapuló vállalkozói gondolatot – magyarázta a Világgazdaságnak a miniszterhelyettes, akinek az indítványát kedden várhatóan tárgyalják bizottsági szinten. A vállalkozók napjának megtartását a VOSZ elnökének 1999-ben megválasztott Demján Sándor vezette be, minden évben december első péntekén tartották, a mostani indítvány erre erősítene rá országos szintre emelve az alkalmat.
Élő kapcsolat van a vállalkozókkal
A kormány a legjobb foglalkoztatási politikával sem tudta volna elérni a vállalkozók közreműködése nélkül például az egymillió új munkahely megteremtését – világított rá Fónagy János.
Azzal folytatta, hogy a vállalkozók szerepe felbecsülhetetlen a társadalomban:
Ha a boltok polcain áru van, ég a villany, jön az autóbusz, vannak munkahelyek, akkor mindenki teszi a dolgát, béke van.
Fónagy János kiemelte, hogy a kormány és a vállalkozók között „nagyon élő” kapcsolat van, megkeresik őket a problémáikkal, ők pedig ahol tudnak, segítenek a cégeknek. Az elmúlt három évben több ezermilliárd forinttal támogatták a gazdaságot a különféle állami programokon – például Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor tőkeprogram, a Széchényi-kártya program, az energiaintenzív vállalatok támogatása, a munkahelymegtartó program – keresztül célzott támogatást is adnak. Azt is elárulta, hogy terveznek még intézkedéseket: mindig vannak új tervek, „ezen az úton mennek tovább”.
Köszöni a kormány a bankoknak
A kormányzati támogatásokért cserébe azt várják el a vállalkozóktól, hogy a foglalkoztatás szinten maradjon, a jövedelmek növekedjenek.
A miniszterhelyettes óriási eredményeknek nevezte, hogy a vállalkozók a jelenlegi nehézségek közepette is nyitottak a béremelésre, a bankokra pedig tárgyalások révén hatni tud a kormány, ami „a múltban nem volt jellemző, és a világon sem ez a trend”.
Példaként felidézte, hogy a pénzintézetek az egyeztetések nyomán önkéntesen vállalták az új forgóeszközhiteleknél, hogy 8,5 százalékos kamatplafont vezetnek be az új szerződésekre vonatkozóan, „ezt a kormány nagyra értékeli”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi években a külföldi befektetők bizalma a nehézségek közepette is töretlen maradt az ország iránt, Németország és az Egyesült Államok részéről is, az olykor előforduló politikai szócsaták ellenére is. Idén az első fél évben az FDI-állomány soha nem látott szintre emelkedett – tette hozzá.
Sok milliárdokban mérhető csapások
A miniszterhelyettes arra is kitért: a társadalom a rendszerváltást követően, 2010-re morálisan és gazdaságilag is katasztrofális állapotba került, ebből a helyzetből sikerült a kormányváltást követően mindkét síkon megerősíteni az országot. Az elmúlt három-négy év jelentős, sok milliárdokban mérhető csapásait – járvány, háborúk, szankciók, – jól állta az ország, ez is mutatja, hogy a gazdaság alapszöveteit sikerült megvédeni – vélekedett.
Összegezte:
A sokkokat kibírtuk, a hiánycél ugyan módosult, de nem lógunk ki vele az uniós országok sorából.
Azt is hozzátette: jövőre az egy számjegyű mellett a gazdaságot a vállalkozásokkal együttműködve újra kell indítani, vissza kell térni ahhoz a 2-4 százalékos növekedési pályához, amelyről három évvel ezelőtt a külső tényezők letérítették az országot.
VOSZ: a források nem a csókosoké
A kormányzati programok – Széchényi-kártya program, a Gyármentő program, kamatstop – együttesen 1,5 százalékot adtak hozzá a GDP-hez, ezek nélkül idén garantáltan masszív lett volna a gazdaságban – magyarázta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
A nagyobb vállalatoknak szóló, ezermilliárdos Baross Gábor hitelprogram kifizetései már 500 milliárd forint felett járnak, a kisebb cégeknek is megfizethető, akár 3,5-5 százalékos kamatozású, államilag garantált SZKP-hitelekre idén eddig már 1200 milliárd forint értékben szerződtek – részletezte.
Felidézte, hogy az SZKP-n keresztül tavaly 1800 milliárd forintot helyeztek ki több mint 60 ezer vállalkozásnak, ilyen széles körről lévén szó nyilvánvaló, hogy nem a politikához közeli vállalatokat pénzelik. Javasolta, hogy a vállalkozók, akiknek szükségük van forrásra, fáradjanak be a VOSZ, a kamarák vagy a KAVOSZ egyik irodájába, és mindenféle külön közbenjárás nélkül meg is győződhetnek az előbbi állításról.
Mindenki hozzáteszi, amit tud
Magas inflációs környezetben minden jegybank próbálja szűkíteni a pénzmennyiséget, ezáltal viszont a finanszírozási piac kiszárad, nehézkessé válik a hozzáférés a hitelekhez – mondta. Hozzátette: megfelelő hitelek nélkül a vállalatok bővítései megakadnak, és lassul, sőt, leállhat a ilyen körülmények között az államilag támogatott hitelprogramok jelentősége óriási, az olcsó forrás multiplikátorként erősíti a gazdaságot.
Úgy fogalmazott: mindenki hozzáteszi, amit tud: a vállalatok, a bankok és a kormány is. Tíz-tizenöt százalékos minimálbér-emelést a vállalatok a recesszió árnyékában nehezen tudnak kigazdálkodni, ennek ellenére – várhatóan november végére – meg kell állapodni „egy érezhető és vállalható béremelésről”, mert kell egy fogódzó a gazdaság számára, a megállapodás segít jövőre „kilábalni a tragédiából”.
Ezt kérik a kormánytól a cégek
A kormánytól a jövőre nézve a vállalkozók azt kérik, hogy folytassa a magyar kkv-k technológiai fejlesztését, a versenyképességük növelését segítő programokat, legyen partner a foglalkoztatáspolitikai eredmények megőrzésében, tovább növelje az energiafüggetlenséget és -hatékonyságot – fejtette ki kérdésünkre Perlusz László.
A vállalkozók jelenleg a legnagyobb problémának a magas inflációt és a bizonytalanságot tartják, a 10 százalék felett fogyasztói árdrágulás „szétzilálja” a gazdaságot. A kiszámíthatatlanság nem csak a háborúk és a járvány oldaláról érte az üzleti világot, a világpiacok átrendeződése már korábban elindult, az első sokkok a nyersanyagárakat és az ellátási láncokat a járvány idején érték – emlékeztetett.
A vállalkozások óvatosan optimisták, a harmadik negyedévben nem romlott tovább a hangulat a VOSZ felmérése alapján, de a megrendelések számában, a fizetőerőben már látszanak a problémák – figyelmeztetett az augusztus–szeptemberi mérésre – a VOSZ Barométerre – hivatkozva.
Demján Sándor hagyatéka
A VOSZ a magyar vállalkozók napjának megünneplését széles körben – ami alatt a magyar GDP-hez hozzájáruló vállalkozók érdemeinek elismerését értik – azért is kezdeményezte idén, mert 35 éves lett a szervezet, illetve ebben az évben lenne 80 éves Demján Sándor, aki húsz évig töltötte be az elnöki tisztséget – hangsúlyozta a főtitkár.
Elnöksége évei alatt a TriGránit első embereként és az ország egyik leggazdagabbjaként ismert nagyvállalkozó nemcsak a vállalkozók napjának megünneplését vezette be, de elvetette az SZKP magjait, illetve 2010-ben, még a választások előtt a VOSZ hat pontját kijelölve megállapodást kötött a későbbi kormánypárttal az azóta meg is valósult egymillió munkahely megteremtéséről.
