Hiába az akkugyártás felfutása, továbbra is gyengélkedik a magyar ipar
Augusztusban az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 5,3 százalékkal, míg a munkanaphatástól megtisztítva a 6,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 júliusához mérten 2,4 százalékkal mérséklődött.
Az ipari kibocsátás áprilisban érte el a mélypontot, azóta nagyon lassú helyreállás jellemzi.
A friss adat ugyanakkor abszolút negatív meglepetés, a júliusban mért 2,6 százalékos csökkenés után joggal lehetett abban bízni, hogy végre a stagnálás felé veszi az irányt a termelés.
Hogy mégsem így lett, abban vélhetően az ilyenkor szokásos gyárleállások és éves karbantartások is közrejátszhattak, ahogy a termelésre jellemző megosztottság is.
Ugyan a KSH csak jövő héten közli a részletes adatokat, de az sejthető, hogy miközben az exportra termelő vállalatok jól teljesítenek, addig a belföldre termelő ágazatok továbbra is megszenvedik a belső kereslet visszaesését a magas infláció miatt. Itt egyedül abban bízhatunk, hogy szeptemberben már 13 százalék alatt lehet az infláció, ráadásul augusztusban az iparban már csökkentek az árak.
A termelés csökkenésében a feldolgozóipari alágak többségének szerepe volt
– állapítja meg a statisztikai hivatal, hozzátéve, hogy a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
Ezzel egyébként vaskos mínuszban lehet 2023-ban a gyártás volumene, az év első nyolc hónapjában ugyanis 4,6 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.
GFM: a high tech akkumulátorgyártás és a járműipar húzza előre az ipari teljesítményt
A KSH adatai szerint 2023 augusztusában az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal csökkent. Pozitívum, hogy a legnagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, valamint a járműgyártás teljesítménye is emelkedett. A háború és a szankciók miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet az ipari alágazatok jelentős része számára továbbra is súlyos károkat okoz – értékelte az adatokat Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára.
„Az autógyártás már most sem létezik, a jövő pedig teljesen elképzelhetetlen elektromosautó-ipar és high tech akkumulátorgyártás nélkül. A járműipari ágazat az akkumulátorágazattal együtt a hazai ipar 30 százalékát adhatja 2030-ra, ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóerejének, mindemellett új iparstratégia készül, hogy más területek is súlyponti ágazattá váljanak” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy a munkahelyek védelme és a gazdasági teljesítmény érdekében helyreállítsa az ipar teljesítményét.
2023 az infláció letörésének éve, 2024-ben pedig helyre kell állítani a növekedést.
Ezt alapozzák meg az olyan célzott gazdaságfejlesztési programok, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram és a Széchenyi-kártya program (SZKP), melyek idén a kamatstoppal együtt 1,5 százalékponttal növelik a GDP-t. A leszerződött hitelek értéke a Baross-programban átlépte a 750, míg az SZKP esetében megközelíti a 900 milliárd forintot.
