Az Air Canada felfüggesztette a légi járatok újraindításának terveit, mert a tízezer utaskísérőt képviselő szakszervezet nem engedelmeskedik a kormánynak, és a tagjai a munkaügyi kérdésekben illetékes bizottság utasítása ellenére nem hajlandók befejezni a sztrájkot és felvenni a munkát. A társaság a munkabeszüntetés miatt már kénytelen volt több mint hétszáz járatot felfüggeszteni, a szakszervezet pedig bírságot és a vezetői börtönbüntetését kockáztatja.
A Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete (CUPE) szerint azonban a munkaügyi bizottság utasítása alkotmányellenes, és „a légitársaság profitjának védelmét szolgálja”. Az érdekképviselet felkérte az Air Canadát, amely az ország legnagyobb légitársasága, hogy üljön vissza a tárgyalóasztalhoz, hogy „tisztességes megállapodást” kössenek.
A legfrissebb hírek szerint az Air Canada hétfő estig halasztotta el az újraindítási terveket.
A szakszervezet döntése még jobban összezavarta és frusztrálta a repülőtéren várakozó utasokat, akiket a Reuters tudósítása szerint nem segít a légitársaság.
„Magunknak kell megoldanunk a helyzetet, gondoskodnunk magunkról, mivel az Air Canada jelenleg semmilyen segítséget vagy lehetőséget nem kínál” – mondta egy vancouveri utas a hírügynökségnek a torontói Pearson nemzetközi repülőtéren.
Egy hazatérni készülő olasz utas érdeklődésére, hogy mikor indulnak végre el a gépek, az Air Canada vasárnap csak annyit közölt, hogy „talán holnap, talán kedden, talán pénteken, talán szombaton – nem tudjuk”.
Az utaskísérők szombaton léptek sztrájkba, miután több hónapnyi tárgyalás után zsákutcába jutottak a tárgyalások a kollektív szerződésben felajánlott fizetésről. A sztrájkbejelentés után alig pár órával a Kanadai Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsa máris engedelmeskedett Patty Hajdu munkaügyi miniszter kérésének, és elrendelte a kötelező érvényű választott bírósági eljárást.
A szakszervezet szerint azonban ez az eljárás leveszi a nyomást a légitársaságról.
Az engedetlenséggel azonban az érdekképviselet törvényt sért,
és ez nagyon ritka Kanadában: 1978-ban tette meg a postásszakszervezet, amelyet bírsággal sújtottak, a vezetői pedig börtönbüntetést kaptak a parlament megsértéséért.
A kormány legjobb lehetősége most is bírósághoz fordulni, ha a szakszervezet nem hátrál meg. A Mark Carney vezette kisebbségi liberális kabinet emellett megpróbálhat elfogadtatni a törvényhozásban egy munkafelvételt kötelezővé tevő törvényt, ehhez azonban a politikai vetélytársak együttműködés és mindkét ház jóváhagyása szükséges, a törvényhozás viszont szeptember 15-ig nyári szünetet tart.
Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint a sztrájk naponta mintegy 130 ezer utast érint a nyári csúcsszezonban.
A légitársaság legutolsó ajánlata négy év alatt 38 százalékos emelést tartalmazott,
beleértve a juttatásokat és a nyugdíjakat is, amelynek következtében „a légiutas-kísérők lennének a legjobban fizetettek Kanadában”.
A szakszervezet azonban elutasította az ajánlatot, mondván, hogy az első évben javasolt 8 százalékos emelés az infláció miatt nem elégséges. Kanadában az éves infláció 1,9 százalékos volt júniusban a májusi 1,7 százalék után, a maginfláció viszont 2,7 százalékkal négyhavi csúcsra ugrott 2,5 százalékról.
A sztrájk becslések szerint napi 50-60 millió dolláros kiesést okoz a légitársaságnak. (Egy kanadai dollár 245,4 forint.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.