A német cégek kemény üzenetet küldtek a magyar gazdaságnak: eljött a mélypont

Kiadta őszi konjunktúrafelmérését a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK). Az időzítés némiképp szokatlan, mivel a szervezet rendszerint tavasszal publikálja a nagy jelentőségű kutatást, csakhogy mióta a világgazdasági helyzet drámaian megváltozott, a DUIHK féléves gyakoriságra váltott.

Miért fontosak a német cégek Magyarországon?

Amikor nagy jelentőségű kutatásról beszélünk, azt szó szerint kell érteni. A kamara éppen húsz éve, 1993-ban és 1994-ben tette le az asztalra az első jelentését. A magyarországi német vállalatok több 2400-an vannak, összesen 223 ezer főt foglalkoztatnak. Az éves beruházási értékük 2-3 milliárd euró, külkereskedelmi forgalmuk eléri a 67,7 milliárd eurót. Az éves árbevételük 55 milliárd euró volt legutóbb, ezzel 62 százalékos részesedést érnek el a teljes haza járműipar forgalmából. A magyarországi vállalati GDP 11 százalékát termelik meg az itteni német cégek.

Ezek a társaságok formálnak véleményt és értékelik a magyar gazdaságot a DUIHK felmérésében. Ezúttal több mint kétszázan vettek részt a kutatásban, ami kifejezetten soknak számít. Sávos András, a DUIHK elnöke meg is jegyezte: úgy tűnik, a cégek mindenképpen üzenni akartak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak német, hanem magyar vállalkozások is kifejtették a véleményüket.

Nem tér vissza a Covid előtti normalitás

Arról beszélt, hogy viharos időket élünk mind a világpolitikában, mind pedig a német és a magyar gazdaságban. A korábbi évekhez képest még több kihívással kell szembenézni, az elemzés is arra világít rá, hogy kihívások egész sora árnyalja a német és a magyar cégek hangulatát. Ez értelemszerűen arra vezethető vissza, hogy rövid idő alatt sok, főképp globális negatív behatás érte a gazdaságot és a társadalmat, amit nem láttak előre. Ilyen a Covid , az infláció elszabadulása, az orosz agresszió Ukrajnában, az energiaválság, majd legutóbb a közel-keleti helyzet.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan szerkezeti változások vannak küszöbön, amelyek gyökeresen alakítják át a gazdaságot, mint a klímaválság, az energiaügyi transzformáció és a mesterséges intelligencia okozta fordulat. Mindez nemcsak a napi működést érinti, hanem a stratégiai döntéseket is befolyásolja. „Új üzleti modellek születnek, a hagyományosak vagy megszűnnek, vagy elsorvadnak. Hiú ábránd, hogy valamilyen módon vissza fogunk térni a korábbi normalitáshoz, amihez a koronavírus előtt hozzászoktunk. Éppen ezért azt is megállapíthatjuk, hogy radikálisan másképp kell viselkedniük a cégeknek, hogy tudjanak alkalmazkodni” – szögezte le. Megjegyezte, hogy a magyar kkv-k ennek kapcsán különösen nehezített pályán mozognak. 

Sokéves mélyponton a német cégek optimizmusa

Szerinte a kutatás fő konklúziója, hogy a német és magyar cégek nem optimisták a magyar gazdaságot illetően. Megjegyezte, hogy sok minden kiolvasható a felmérésből, amire a gazdaságpolitikának oda kell figyelnie. A vállalatok értékelték a gazdasági kilátásokat, a saját üzleti helyzetüket és a kockázatokat is beazonosították. Arra is kitért, hogy a cégek alapvető érdeke, hogy minden évben, minden hónapban meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Ehhez fontos lenne, hogy tervezhető keretfeltételek álljanak rendelkezésre. Csakhogy ezt éppen nem teszi lehetővé a globális bizonytalanság. Emiatt manapság egy büdzsét elkészíteni a következő évre szinte lehetetlenség, illetve ennek során sokkal több feltevésre kell alapozni. A költségvetés helytállósága pedig részben azon alapszik, hogy ezek a percepciók mennyire bizonyulnak helyesnek.

„Jelenleg a vállalatok nem derűlátók, sokéves mélyponton vannak a beruházási és foglalkoztatási terveik. Biztató, hogy a második negyedévhez képest az idei harmadik negyedévben már nem csökkent a gazdaság teljesítménye. Folyamatosan keressük a párbeszédet a magyar döntéshozókkal, hogy közösen dolgozhassunk a gazdasági keretfeltételek javításán. Kifejezetten jó a kapcsolatunk, és nyitottan állnak a felvetéseinkhez” – húzta alá Sávos András.