Az Ingatlan.com hivatalos statisztikai adatokat feldolgozó elemzése szerint a múlt évben 138 ezer lakás cserélt gazdát a Balaton térségében, a külföldiek nyolcezer lakóingatlant vettek. A legtöbbet a német állampolgárok, akik a Balaton környékét részesítették előnyben, a statisztika szerint Zala, Somogy és Veszprém vármegyéket. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére arról számolt be, hogy a magyar tenger még az osztrák, holland és svájci állampolgárok körében is népszerűnek bizonyult, az ázsiai térségből érkezők pedig túlnyomórészt a fővárost választották.
Aki lakóhelyet változtat, az többnyire nem költözik egy másik régióba. Azaz: viszonylag a korábbi lakóhelye környékén marad. Van azonban két kivétel, az egyik a Balaton térsége, a másik pedig a főváros. A külföldiek esetében szerepet játszik a megfizethetőség, mert hiába stagnáltak az ingatlanárak, a forint-euró árfolyam miatt könnyebben tudják ugyanazt a házat megvásárolni. A szakértő hozzátette, munkavállalási céllal is érkeztek, érkeznek a térségbe.
A Balaton népszerűsége pedig könnyen összekapcsolódik az otthonteremtő támogatásokkal. Mindezt pedig oly módon – mondta el a szakértő –, hogy a falusi CSOK-ot igénylők több mint fele (összesen) három gyereket tervez, az elérhető támogatott konstrukció pedig ebben az esetben a legmagasabb, jövőre 15 millió forint. Ha ehhez hozzászámoljuk a 11 millió forintra emelkedő maximumösszegét és a maximálisan igényelhető ötvenmillió forintját – csupán az elérhető maximális összegeket összeadva –, a kisebb településeken hatalmas az ingatlanválaszték, főleg a nagyobba költözők esetében, ahol 150 millió forint a vásárlási értékhatár.
A szakértő hozzátette azt is, hogy a CSOK-igénylők jelentős része kertes házat vásárolna, amelyből a külvárosokban, az agglomerációban (ezen belül akár a kistelepüléseken) találhat az igényeinek megfelelőt és megfizethetőt. Ráadásul a támogatott konstrukciók azonos havi törlesztőrészlettel nagyobb összegű felvételének lehetőségét jelentik, mint ha a kamatplafonos piaci konstrukciókat választanák az érintettek. A nagyobba költözők esetében a meglévő vagy összesen tervezett gyermekek száma mellett az is számít, hogy gyakran a meglévő ingatlan eladásából származó összeg képezi az önerőt.
Ugyanakkor – jegyezte meg a szakértő – nem minden az anyagi tényező, a magyar családok felelősségteljesen döntenek, szinte nincsen, aki csupán a kedvezményes konstrukciók miatt vállalna három utódot úgy, hogy jelenleg nincs gyermeke.
A kombinálhatóság miatt a falusi CSOK-os települések abszolút nyertesek lehetnek 2024-ben – folytatta a szakértő, – felkapottak viszont azok lehetnek inkább, amely valamely régiós, kistérségi központhoz, munkalehetőségekhez közelebb találhatók. A Balaton térsége pedig a támogatási rendszer nyertese lehet, mivel a plusz a helyben maradást is segítheti. Sok önállósodó fiatal ugyanis azért költözik el, mert a helyi ingatlanárakat nem tudja megfizetni, ám ha családalapításban is gondolkodnak, a bővülő, kombinálható támogatások révén már jobban elérhetők számukra a szülőhelyük térségében található ingatlanok.
Ismert, CSOK igénybevételével az elsőlakás-vásárlók a nyolcvanmillió forintos összeghatárig illetékmentességet is kapnak. Járulékosan teljesülhet az otthonteremtő támogatások egyik célja, a helyben maradás elősegítése is.
