A folyamatot jelenleg még döntően bázishatások okozzák, így kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelen lévő kiugró áremelkedés is lassult – kommentálta a friss adatokat Horváth András, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője. „A mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is megállt” – jegyezte meg a szakértő. Ezt a szolgáltatások érdemben nem lassuló áremelkedése és a továbbra is 30 százalékos emelkedést mutató üzemanyagárak negatív irányba ellensúlyozták.
Horváth jelezte: az további mérséklődésére számít, az év utolsó hónapjára kissé 7 százalék alatti árindexet jósol, míg idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet.
November–decemberben
- az erőteljes bázishatások,
- a lassuló fogyasztás és kereslet,
- az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók, illetve
- a versenyt erősítő lépések is folytatódnak, emellett
- a forinterősödésből következően a tartós cikkeknél láthatóan kifullad az áremelkedés.
A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban. Ezzel szemben az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatások jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is kissé 7 százalék alatti árindexszel számol. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékos lehet az éves átlagos ráta.
Hozzátette: a legfrissebb inflációs adatok lehetővé teszik a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását, a kamatok további csökkentését. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fundamentális kérdés jelenleg az inflációs folyamatok kapcsán a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egy számjegyű szint elérése után, ami lassabban történhet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. A folyamatban az egyik kockázat, hogy ha a béremelkedés üteme (a többi közt a minimálbér-emelések következtében) a jövő évben is meghaladja a két számjegyű ütemet a kereslet helyreállítása érdekében, ez lehetővé teheti, hogy az áremelési szándékok ismét az inflációs célnál nagyobb mértékben valósuljanak meg.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot érhet el, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet. Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az év elején még sokan abban is kételkedtek, hogy az egy számjegyű pénzromlás decemberre elérhető, és az októberi teljesülés még az elmúlt hónapokban sem volt biztosra vehető.
Nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának csökkenése is
A januári kiemelkedően magas, 25,7 százalékos infláció jelentős mérséklődéséhez az erőteljes áremelkedés megállítására volt szükség, majd ezt követően ki kellett várni, amíg a magas árak a bázisba kerülnek. Szükség volt az energiaárak normalizációjára, a tavalyinál erősebb forintárfolyamra, az alacsony keresletre, illetve a verseny fokozására, aminek fő eszköze az árfigyelő rendszer volt. Októberben indult az új gázév, így a gázárak konszolidációja a fix áras szerződésekben is ekkor jelent meg, ami szintén visszahúzta az inflációt. Ahhoz, hogy az éves alapú árindex az egy számjegyű tartományba kerüljön, arra volt szükség, hogy az árak havi alapon minimálisan, 0,1 százalékkal csökkenjenek. Az árak havi alapú mérséklődésében nagy szerepet játszott az üzemanyagok árának csökkenése, amihez a kormányzat verbális intervenciója is hozzájárult. Az árak itt egy hónap alatt 3,8 százalékkal mérséklődtek, ami 0,3 százalékponttal fékezte az inflációt. Éves alapon az üzemanyagok jelentősen, 30,2 százalékkal drágultak. A havi alapú árszínvonal-csökkenésben az energiaárak 0,3 százalékos mérséklődése is szerepet játszott. Ennek oka a meleg időjárás, a háztartásoknak nem kellett fűtésre költeniük, azaz kevesebb fogyott az átlagfogyasztás feletti, drágább gázból és áramból, ami az átlagárat lefelé húzta.
Folytatódhat az alapkamat csökkentése
Kedvező hír az élelmiszerek árának havi alapú minimális, 0,1 százalékos mérséklődése. Bár a drágulás éves alapon még így is jelentős, 10,4 százalékos, ez az áremelkedési ütem a korábbinál már jóval alacsonyabb. Havi alapon több terméknél volt egy százalékot meghaladó árcsökkenés, mint például a cukornál, a burgonyánál vagy a sajtnál. Ugyanakkor a csokoládé, illetve a kakaó 2,2 százalékot drágult egy hónap alatt, azaz az egyes termékcsoportok árváltozása eltérően alakult az élelmiszerekenél. Fontos megemlíteni, hogy szeptember után októberben is az átlagosnál alacsonyabb volt a nyugdíjasok inflációja, 9,1 százalék, ami az élelmiszerek erőteljesebb dezinflációjából ered.
Regős Gábor úgy vélte: a jegybank novemberben tovább folytathatja a monetáris kondíciók lazítását.
Eközben Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint
az elemzői közösség számított arra, hogy jelentős mértékben fékeződik majd az éves bázisú inflációs mutató októberben.
Arra azonban szinte senki nem fogadott volna, hogy már most 10 százalék alá csökken a mutató.
Két dolog járult hozzá ahhoz, hogy végül 9,9 százalék legyen a fő inflációs mutató:
- egyrészt a tavalyi évi magas bázis,
- másrészt a havi szintű defláció.
Szeptemberhez képest októberben a fogyasztói kosár átlagára 0,1 százalékkal zsugorodott a KSH felmérése szerint. Jelezte: ami az éves átlagos inflációt illeti, továbbra is 17,8 százalék közeli mutatóval számolnak 2023-ban. Ezzel szemben jövőre 5-6 százalékos átlagos inflációt prognosztizál, felfelé mutató kockázatokkal.
Első ránézésre egyértelműen pozitív az inflációs folyamat. Ugyanakkor arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy havi alapon a maginfláció 0,3 százalékkal emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a meglepően erős dezinfláció és a havi defláció mögött egyértelműen a nem maginflációs kosárba tartozó termékek árváltozása húzódik meg. Lényegében tehát a gyakran változó árú termékek árcsökkenése segítette az inflációt 10 százalék alá. Mindezek közül is egyértelműen kiemelkedik az üzemanyagok KSH által mért szűk 4 százalékos árcsökkenése. Emellett a feldolgozatlan élelmiszerek ára is érdemben csökkent havi alapon.
Az éves bázisú inflációs mutatóban 2,3 százalékpontos lassulás látható. Ugyanakkor ennek egy jelentős részét (1,4 százalékpontot) az élelmiszerárak tavalyi magas bázishoz viszonyított csökkenése és néhány feldolgozatlan élelmiszer szezonális áresése biztosította. Emellett az üzemanyagárak esése 0,7 százalékpontot faragott le az év/év inflációs mutatóból. Mindazonáltal a szolgáltatások 13,2 százalékos áremelkedési üteme, ami az üzemanyagok mellett a második legfontosabb inflációt tápláló tétellé lépett elő, továbbra is kiemelt figyelmet érdemel. Különös tekintettel a várható 10-15 százalékos minimálbér-emelés fényében, ami a munkaintenzív gazdasági területek, így a szolgáltató szektor számára újabb komoly költségnövekedést és áremelkedési potenciált rejt.
A vezető elemző jövőre 5-6 százalékos átlagos inflációt prognosztizál, felfelé mutató kockázatokkal. Ami a monetáris politikát illeti, úgy látja, hogy a 100 bázispontos (1 százalékpontos) kamatvágás esélye jelentősen megnőtt a pénteki adat fényében.
