Karácsony Gergely főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez. A kormány célja, hogy hosszú távon biztosított legyen a magyar családok számára a minőségi vízszolgáltatás, és nem engedi, hogy Budapest zsarolja az agglomerációt, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett – közölte szerda este az Energiaügyi Minisztérium.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést akkor, ha az – az adott terület műszaki körülményei miatt – elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez.
A módosítás emellett – a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával – lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetését.
A 2024. január elsejétől érvényes, egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező, több mint 900-féle víz- és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti, akár 49-szeres különbséget.
A díjak mértéke országszerte eltérően módosul.
Az elfogadott törvénymódosítás emellett létrehozta a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja, ugyanis bizonyos szolgáltatóknál a különböző helyi adottságok miatt magasabb költségek jelentkeznek. A víziközmű-szolgáltatónak – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal módszertana és javaslata alapján – a rendeletben meghatározottak szerint az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell befizetést teljesítenie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, ha arra jogosult.
Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása hozzájárul a szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását.
