Építészeti reformkorba léptünk! – írta közösségi oldalán Lánszki Regő építészeti államtitkár, miután a ház elfogadta a magyar építészetről szóló törvényt. A törvény szövege pénteken este a Magyar Közlönyben is megjelent.

Hosszabb távon viszont a városkép is formálódhat azzal, ha nem lehet több külterületet belterületté nyilvánítani, előtérbe kerülnek a rekonstrukciók
Fotó: Oláh Tibor/MTI

A teljes építési ágazat egységes, modern, patrióta és minőséget szolgáló keretet kapott.

A legfontosabb változások:

  • alapelvek amelyekkel az építészek munkája "kiszabadul a számok és szabályok fogságából", és a minőség, a kreativitás irányába mozdulhat el
  • a helyi főépítészek és tervtanácsok jogköre nagyobb lett, hogy érdemben tudjanak beavatkozni, annak érdekében, hogy a településképhez méretében, anyaghasználatában, minőségében és megjelenésében illeszkedő új épületek szülessenek.
  • megtiltották további külterületek belterületbe vonását, és bevezetésre kerül a zöld területek megőrzését és növelését szolgáló tanúsítvány
  • adókedvezmények vehetők igénybe a műemlékek felújítására és hasznosítására
  • támogatásokkal segíti a kormányzat a használaton kívüli területek és elhagyott épületek felhasználását