A vesénkbe láttak: egyre betegebb a tisztító szervünk
Már eddig is sokakat érintettek a krónikus veseproblémák, de csak még többeket fognak. Napjainkban a Föld lakosságának több mint tíz százalékát, több mint nyolcszázmillió ember életét keseríti meg a problémaegyüttes, és a trend egyértelműen rossz. Az első ellenlépés, amit tehetünk, hogy sokkal kevesebbet sózzuk az ételeinket.
Fotó: Shutterstock
A krónikus vesebetegség bő évtizede, 2013-ban még „csak” a 19. leggyakoribb halálozási oknak számított, 2017-ben már a 12.-nek, 2040-re pedig már az ötödik helyre jósolják. Utóbbi becslést aláhúzza, hogy Szingapúrban, Görögországban és Izraelben máris top tízes a halálokok között, ráadásul főleg az alacsony- és közepes jövedelmű országokat sújtja, ezért jelentős esetszám-növekedés várható Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Délkelet-Ázsiában.
A Magyar Nephrológiai Társaság tavalyelőtti közlése szerint hazánkban másfél millió krónikus vesebetegséggel küzdő ember van.
Miről is van szó pontosan?
A vesénkbe szaladó ereket veszélyeztetik
A krónikus vesebetegség legveszélyeztetettebb csoportja az időseké: a 65–74 éves férfiak 20, az azonos korú hölgyek 25 százalékát érinti. Gyakori, hogy a krónikus vesebetegség más betegség szövődményeként alakul ki, e tekintetben a legveszélyesebbek a következők:
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- szív- és érrendszeri problémák
Mindezek külön-külön is fenyegetőek, összekapcsolódva pedig főleg. A magas vércukorszint például több szervet károsíthat, köztük a veséket is, amelyek a szűrő és tisztító feladatukat a hajszálerek sokaságán keresztül fejtik ki, ha pedig ezek sérülnek, akkor a veseműködés is romlik, a legrosszabb esetben leáll, és salakanyagok maradhatnak a szervezetben.
Fotó: Shutterstock
A magas vérnyomás szintén beszűkítheti a vesékbe tartó artériákat, ezáltal ugyancsak gátolja a salakanyagok szűrését, ráadásul a veséken belüli ereket is károsíthatja. Ennek az eredménye, hogy csökken a vérellátás, romlik a veseműködés, és nem távozik a folyadékfelesleg. Ördögi körként ráadásul a bennmaradó folyadék és nátrium miatt még magasabb lesz a vérnyomás, és még tovább károsodhatnak a vesék.
Az eddigiekhez hasonlóan a vérellátásban jelentenek gondot a szív- és érrendszeri problémák, mert ha a szív elégtelenül dolgozik és nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a vesék felé, azok nyilván károsodhatnak.
Mindezekből adódik, hogy nem elég a vesebajokat kezelni, mert ha az alapbetegség kezeletlen marad, akkor a vesebajok is újra jelentkeznek majd.
A legjobb tehát az lenne, ha már az alapbetegségeket is elkerülnénk – na de miként?
Kevesebb sót az ételre!
Az egyik legfontosabb a sóbevitel csökkentése, erre hívja fel a figyelmet az a tanulmány is, amit még az óév végén publikáltak a New Orleans-i Tulane University és a Harvard táplálkozástudományi iskolájának munkatársai. Többek között arra kerestek választ, hogy az ételek rendszeres sózása növeli-e a vesebetegségek kockázatát?
Fotó: Shutterstock
Az Egyesült Királyság biobankjából 465 288 esetet hívtak le vizsgálatra: a minták kor szerinti átlaga 56 év volt, a nemek szerinti megoszlás pedig 55:45 százalék a nők javára.
A kutatók azt találták, hogy akik rendszeresen megsózták az ételeiket, azoknál igenis magasabb lett a kockázat – nem is kevéssel. Négyosztatú volt a skála: ritkán, néha, gyakran, mindig. Amíg a ritkán sózóknál 7, addig a mindig sózóknál 29 százalékkal nőtt a kockázat. Mindehhez jöhetett még pluszban, ha már rendelkeztek valamilyen egyéb betegséggel és/vagy mozgásszegény életmódot folytattak.
Létfontosságú a korai diagnózis
Mindezek ellen persze lehet tenni, és az első lépés a sóban és nátriumban is túl gazdag, feldolgozott élelmiszerek száműzése lehet, kivált, mivel becslések szerint a Föld lakosságának a fele az ajánlott mennyiség kétszeresét viszi be naponta.
Sajnos továbbra is azt látjuk, hogy a lakosság nagy része egyáltalán nem ismeri a betegséget, és ha elkezdi érzékelni a tüneteket, arra a legritkább esetben gondol, hogy a veséjével lehet probléma
– mondta prof. dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. Hozzátette: a korai diagnózis létfontosságú, ezért is kulcskérdés, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség kockázataival és tudatosan vigyázzanak a veséjük egészségére.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
