Egy-egy okostelefonba felmondott mondatból kideríthető, hogy az ember cukorbeteg-e – már itt tart az orvostudomány, miután a Kick Labs biotechnológiai vállalat kísérlete és mesterséges intelligenciával támogatott modellje 90 százalékoshoz közeli pontossággal dolgozik.
Fotó: Shutterstock
A bő egy éven át, 2021. augusztus 30. és 2022. június 30. között kivitelezett kísérletben 267 alany vett részt, cukorbetegek és nem betegek, férfiak és nők vegyesen. Az előszűrés során figyeltek arra, hogy senkinek se legyen neurológiai vagy beszédzavara, és senki ne legyen dohányos. Az volt ugyanis a teendőjük, hogy két héten át napi hatszor mondjanak fel a telefonjukba olyan példamondatokat, hogy „Helló, hogy vagy? Mi a jelenlegi glükózszintem?”
Ezen 6-10 másodperces hangfelvételeket feltöltötték egy adatbázisba, ahol 18 465 hangminta gyűlt össze, ezeket analizálták utóbb a kutatók, akik a Mayo Clinic Proceedings: Digital Health tudományos körben publikálták a találataikat.
Hogyan működik az alkalmazás?
Minden hangfelvételből 14 jellemzőt szűrtek ki a hangmagassággal kezdve egészen a vibrációig – olyanokat is, amelyeket az emberi fül nem képes észlelni, a digitális eszközök viszont igen –, emellett figyeltek olyan alaptulajdonságokra is, mint a kor, nem, magasság, testsúly. Az egész alapötlete:
a vércukorszint változásának hatására többek között a hangszálak rugalmassága is módosulhat, hosszú távon pedig károsodhatnak a rostok és az izmok, ami már befolyásolhatja a hangot,
akárcsak a pszichológiai rendellenességek, például a depresszió és a szorongás, az evészavarok vagy a kognitív funkció csökkenése – ezeknek a hangra gyakorolt módosító hatását kapja el az újszerű vizsgálat.
Fotó: Shutterstock
Ezek után jön a legmodernebb eszköz, a mesterséges intelligencia. Ennek segítségével igyekeztek modellt alkotni, amely az említett változók figyelembevételével képes megállapítani, van-e az alanynak 2-es típusú cukorbetegsége. A modell sikerességi rátája kiemelkedő:
- a férfiaknál 86,
- a nőknél 89 százalék
A kutatási találataink jókora különbségeket mutattak ki a cukorbetegek és a nem cukorbetegek hangmintái között, ami forradalmasíthatja, hogy az orvostudomány miként szűri a cukorbetegséget
– vont büszke mérleget Jaycee Kauffman, a Klick Labs kutatócsoport vezető munkatársa. Érdekesség az is, hogy másként változott meg a cukorbetegség hatására a férfiak és a nők hangja.
A Nemzetközi Diabéteszszövetség ijesztő adatokkal szolgált
Kauffman hozzátette: az eddig használt szűrővizsgálatok például a hosszú utazások miatt sok időt és pénzt emésztenek fel, a hangalapú diagnosztizálás viszont az összes ilyen akadályt kiiktatná, ami hatványozottan hasznos lehetne a szegényebb rétegeknek, akik nem engedhetik meg maguknak a felsorolt költségeket, ugyanakkor a telefon olcsóbb és elterjedt a körükben is.
Mindennek természetesen az egészségügyi rendszerek terheltségére, illetve az állami kiadásokra is jótékony hatása lehet.
Fotó: Shutterstock
A Nemzetközi Diabéteszszövetség szerint 240 millió felnőtt él abban a tudatlanságban, hogy nem cukorbeteg, pedig már igen. Közülük majd’ 90 százalék a 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők aránya. Ezt a fajtát nevezik felnőttkori cukorbetegségnek is, amelynek hatására hatására a szervezet nem képes megfelelően energiává alakítani a bevitt szénhidrátot, emiatt megnő a vér cukortartalma, ami hosszú távon fokozza a szívproblémák, az ideg- és szervi károsodás, valamint a vakság és más komplikációk esélyét.
Ezeket kezelni sokkal nagyobb lelki, fizikai és anyagi teherrel jár, mint az olcsónak, egyszerűnek és immár hatékonynak tűnő hangalapú szűrés: a becslések szerint
2030-ban közel 2,1 billió dollárba (753,8 ezermilliárd forintba) kerül majd a betegség összesített gazdasági terhe.
Mit tervez még a Kick Labs?
Az 1997-ben alapított Kick Labs főleg Észak-Amerikában aktív, hiszen jelen van New Yorkban, Philadelphiában és Torontóban is, globálisan pedig Londonban, Sao Paulóban és Szingapúrban. A tervek között szerepel azonban, hogy irodát nyisson Bázelben, Buenos Airesben, Münchenben, Párizsban és Tokióban is, aminek fontos szerepe lehet a közeljövő kutatásai során.
Yan Fossat alelnök ugyanis kifejtette, hogy a most kidolgozott új módszer a tömeges szűrést is lehetővé teszi, ám szeretnék kiterjeszti a kutatásukat, hogy teljességgel reprezentatívvá váljon a minta. Tudniillik a fent részletezett vizsgálatban India négy helyszínén toborozták az alanyokat, ezért a biztató mostani eredményeken fellelkesülve a jövőben szeretnének még nagyobb és változatosabb mintával dolgozni, sőt, longitudinális vizsgálatot is végezni.
