BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kórház korhaz-05

Állami vagy magánorvosi ellátás: kórkörkép az ágazatról

Magánrendelés vagy állami egészségügy? Nem az orvosokkal, hanem elsősorban az állami járóbeteg-ellátások elérhetőségével elégedetlenek a betegek felmérések szerint. Az állami és a magánorvosi ellátás közötti különbség abban a legnagyobb, hogy mennyit kell várni egyes műtéti beavatkozásokra. Szakértők szerint a népegészségügy fejlesztése nem csupán az ágazatban dolgozók kompetenciája és felelőssége, ezért szélesebb körben kell megvitatni a helyzetet. Látleletünk az egészségügyi szolgáltatások rendszeréről.

A Policy Solutions kutatása szerint az egészségügy a harmadik legjelentősebb téma a magyar lakosság körében a megélhetés és a fizetések után, ráadásul a mérések szerint ezt a hármast összességében fajsúlyosabb témának tartja a lakosság, mint a koronavírus-járványt. 

Kórház korhaz-05
Állami vagy magánorvosi ellátás, a fő különbség az elérhetőség.
 Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

Gondolhatunk a várólistákra, az állami és a magánorvosi ellátás költségeire vagy az egészségügyben dolgozók béreire, mindenkit foglalkoztat a téma, és persze véleményből sincs hiány. 

Milyen is a magyar egészségügy?

„A magyar kormány szándéka a kor igényeihez igazodó, gazdaságilag teljesíthető és mindenki számára elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a megelőzés rendszerének szélesítése” – közölte Pesti Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Kardiológiai Társaság tagja a minap. Kifejtette, hogy 

az elmúlt években sosem látott béremelés valósult meg az egészségügyben, 

átalakult a praxisrendszer – amely még tovább fog alakulni –, és újraszabályozták az ügyeleti rendszert, továbbá megvalósulhat a megyei szintű irányítórendszer is. Ráadásul amíg 2010-ig évente 4 százalékos volt a finanszírozás csökkenése, és 2010-ben 1198 milliárd forintot költöttek a területre, tavalyra már 2800 milliárd forint volt az előirányzat.

A Covid-helyzet kapcsán Pesti elmondta, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) továbbfejlődött a pandémia idején használt állapotából. A felhőalapú technológiát használó kommunikációs felület immár Magyarország egész területén összekapcsolja az egészségügyi szolgáltatókat – még a mentőszolgálatot és a magánegészségügyi rendszert is –, és általa gyorsabb, gördülékenyebb, hatékonyabb az ellátás.

Az egészségügyi ellátás kihívásai: elhízás, globális járványok és fenntarthatóság

A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület, rövidebben a Népegészségügy 3.0 Egyesület kidolgozott egy úgynevezett fehér könyvet, amelyben tételesen összefoglalta, mit talál a jelen problémáinak, és miket javasol a megoldásukra.

00106550
Az állami rendelőkben átlagosan 13 percet, a magánrendelőkben 18 percet foglalkoznak a betegekkel a felmérések szerint

A dolgozat idézi az Egészségügyi Világszervezetet, amely szerint a népegészségügy „a társadalom szervezett tevékenysége az egyének, meghatározott csoportok vagy az egész lakosság egészségének fejlesztésére, védelmére, javítására és — szükség esetén — helyreállítására”.

Hozzátették: sajnálatos módon 

a népegészségügytől elvárt eredmények, például az elhízás terjedésének megállítása, az egészségegyenlőtlenségek csökkentése vagy akár a globális járványok elleni védekezés területén továbbra is elmaradtak az elvárhatótól.

Ráadásul az emberiség jövőjét veszélyeztető új kihívások, a fenntarthatóság, a biodiverzitás csökkenése, az ökológiai rendszerek károsodása és a klímaválság miatt is egyre gyakrabban merül fel, hogy a népegészségügy megújításra szorul.

Hogyan lehetne javítani az egészségügyi szolgáltatások minőségén?

Az egyesület szerint Magyarország bizonyítványa sem jó a több tízmilliárdos fejlesztés dacára, mert a rendszer egészében nem sokat javult: becslésük szerint 2011-ben 32 ezer, 2020-ban 33 ezer haláleset lett volna megelőzhető a megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal.

Na de akkor mit kellene tenni, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás?

A dolgozat öt kulcsterületet rögzített, ezek a következők:

  • egészségügyi rendszer,
  • média,    
  • döntéshozók,    
  • köznevelés,
  • szakemberképzés.

Ezen az útvonalon elindulva a beavatkozási irányokat is megadták:

  • korszerű szemléletnek megfelelő képzési anyagok kidolgozása, képzések megvalósítása;
  • országos népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, kiterjesztése; 
  • kommunikációs kampányok megvalósítása,
  • országos, köztes és helyi szintű egészségkoalíciók kezdeményezése, szakmai támogatása;  
  • beavatkozásokhoz illeszkedő szabályozási környezet kialakítása.

A  szerzők fontosnak tartották rögzíteni, hogy 

a népegészségügy fejlesztése nem csupán az egészségügy kompetenciája és felelőssége,

ezért szélesebb körben kell megvitatni a helyzetet. 

Mindezek kapcsán izgalmas az a másik felmérés, amelyet a Prémium Egészségpénztár készített arról, hogy mit gondol a lakosság az állami, illetve a magánegészségügyről.

Állami vagy magánorvosi ellátás: előnyök és hátrányok 

Az ezerfős mintán végzett reprezentatív kutatás szerint az állami ellátás 71, a magán pedig 84 pontot kapott, ezáltal 74 pontosra jött ki a Prémium Járóbeteg Ellátás Minőségi Indexe –, ami a vártnál talán szorosabb eredmény (a 0–100-as skálán lehetett értékelni). 

Nem az orvosokkal, hanem az állami járóbeteg-ellátások elérhetőségével elégedetlenek a betegek

– vont mérleget Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, amikor az állami vagy magánorvosi ellátásról szóló véleményeket értékelte.

Mikorra lehet foglalni vizsgálatra, műtéti beavatkozásra?

A vizsgálat részterületeket is megnézett a magán- és állami egészségügy vonatkozásában, erről szól a következő ábra, amely szerint időhatékonyság tekintetében sokkal jobb a magánszektor.

 

Ehhez jön még plusz adatként, hogy az állami rendelőkben átlagosan 13 percet, a magánrendelőkben 18 percet foglalkoznak a betegekkel, továbbá az orvosok 95 százalékának van állami és egy magánmunkája is, ami részben magyarázat az állami és a magánszektor vártnál közelebbi értékelésére.

Úgy tűnik, az állami egészségügy működik, és összességében korántsem olyan rosszul, mint ami egyes betegsztorikból kirajzolódik

 – értékelt Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. Ugyanakkor nem elhanyagolható a felmérésből, hogy a válaszadók szerint az orvosok 30 százalékban használnak idegen szavakat, amit a betegek nehezen vagy egyáltalán nem értenek meg.

A magánegészségügy bővülésének a szakemberhiány a korlátja, ami hamarosan oldódhat, hiszen az egyetemi képzést felpörgették, így több szakorvos és több orvos érkezik, valamint hatnak a jobb fizetések, kevesebben hagyják el az országot, és már vannak visszatérők is. Ugyanakkor árplafonhoz érkezik a magánszektor, tavaly a nagy budapesti szolgáltatók fele már nem emelt árat, bért azonban továbbra is muszáj emelni, hogy a szakdolgozókat megtartsák. Az állami orvos fizetésekkel egyre nehezebben versenyeznek a privát munkaadók, az 1,5–2,2 milliós orvosfizetésekre már nem sokat lehet ráígérni.

Ezzel pedig átevezhetünk az ügyfelek költségeire.

Mennyibe kerülnek a magánegészségügyi szolgáltatások? 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) meghatározó szerepet tölt be hazánk egészségügyi ellátórendszerében; ennek keretében végzik a finanszírozással és az ártámogatás elszámolással kapcsolatos feladatokat.

A KSH adatai szerint a járóbeteg-ellátás fenntartásában több mint 40 százalékot tesz ki a háztartások és a vállalatok költségviselése, azaz a magánoldal. Az egészségpénztári tagok egyre többet, a befizetések 38 százalékát költik magánorvosi ellátásra, ez tavaly 35, előtte 33, még előtte csak 30 százalék volt, miközben a gyógyszerre és a gyógyászati segédeszközre költött összeg nem csökken, de részarányában visszaszorul. Magyarországon nagy hagyománya van a magánegészségügynek a nőgyógyászati ellátásban, ahol a fizetős vizitek 40 százalékot képviselnek.

BUS_9184
Májtumor mikrohullámú abláció műtét egy megyei állami kórházban.
Fotó: Mediaworks

A VG Podcastnek nyilatkozó Kirschner András, a Swiss Medical alapító tulajdonosa elmondta, hogy Budapesten már meghaladja a magán-járóbetegvizitek száma az állami szakrendelőben elvégzettekét, viszont a magán-fekvőbetegellátás egyelőre a tervezhető, alacsonyabb kockázatú beavatkozásokra korlátozódik. A magánrendeléseken elérhető vizsgálatok átlagára vidéken 15–20 ezer forint, Budapesten már 25–33 ezer.

Csakhogy a magánegészségügyi szolgáltatások is visszaeséssel számolhattak és számolhatnak a megélhetési gondok, az infláció miatt, ezáltal 

sokan visszatérhetnek az állami rendszerhez, amely elméletben nem igényel pluszköltést, csak több időt.

A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert elmondta, hogy a pandémia alatt az állami egészségügy leterheltsége miatt sokan fordultak a magánszektorhoz, amely jelentősen bővült is ennek köszönhetően. Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben náluk sem nagy a profitráta, a rezsidíjak emelkedése pedig megnyomta a szolgáltatókat.

A szolgáltatók ezt a mixet próbálják úgy menedzselni, hogy közben az árak ne szálljanak el az egekbe

– mondta Lancz Róbert, aki a Doktor24 vezérigazgatója is.

Meg lehetne támogatni a magánegészségügyi szolgáltatásokat is

Az állami vagy magánorvosi ellátás témáját tovább elemezve a vezérigazgató hozzátette: a legtöbb szolgáltató üdvözölné, ha a kormányzat bármilyen módon – akár részbeni adókedvezménnyel, akár más egyszeri kedvezménnyel – támogatná, hogy a munkaadók vásároljanak a munkavállalóiknak biztosítást. 

A költségvetés számára ez relatíve olcsó intézkedés lenne, ráadásul a munkavállalóknak jobb egészségi állapotot eredményezne, a kapacitásproblémákkal küzdő állami – elsősorban járóbeteg-ellátást pedig tehermentesítené.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.