Nem az orvosokkal, hanem az állami járóbeteg-ellátások elérhetőségével elégedetlenek a betegek

– így összegezte a Prémium Járóbetegellátás Minőségi Indexének eredményét Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az első alkalommal elvégzett országos kutatást bemutató sajtótájékoztató meghívott szakértő vendégeként. 

A sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke, Sinkó Eszter, a SOTE dékánhelyettese, Kirschner András, a Swiss Medical Zrt. ügyvezetője, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár stratégiai tanácsadója, Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Fotó: Sándor Tünde

A Prémium Egészségpénztár ezer fő megkérdezésével végzett országos reprezentatív felmérést az állami és magán-járóbetegellátást igénybe vevő páciensek körében, akik egy százpontos skálán értékelték a szakorvosi ellátások hozzáférhetőségét, az ellátás során tapasztaltakat és az ellátás utáni betegutat, a receptek kiváltását, az orvosi utasítások betartását. Külön indexet kapott a diagnosztika, majd együttesen egy-egy átlagpontot mindkét terület. 

A Prémium Járóbetegellátás Minőségi Index összegzett értéke 74 pont lett, miután az állami egészségügyet 71 pontra, a magánegészségügyet pedig 84 pontra értékelték a résztvevők.

Az egészségügy hosszú idő után olyan minőségi mutatót kap, amely a betegek szemüvegén keresztül vizsgálja a járóbeteg-ellátás területét 

– összegezte Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.

Érdekesség, hogy a legtöbb részindex nem tükröz lényeges különbséget az állami és a magánszektor között, a járóbeteg-ellátás hozzáférhetősége viszont igen. Az állami ellátást igénybe vevők 11 százaléka jelezte, hogy nem tudott előre időpontot foglalni a számára szükséges ellátásra, míg 26 százalékuk azt, hogy egy-két héttel későbbre, 36 százalékuk pedig sokkal későbbre tudott foglalni, mint szerette volna. A válaszadók 40 százaléka várt 30 percnél többet az előzetesen foglalt időponthoz képest. Az állami rendelőket a betegek 9 százaléka tartotta lepusztultnak. A magánegészségügyi ellátást hat hónapon belül igénybe vevők 1 százaléka válaszolta azt, hogy nem tudott időpontot foglalni, 9 százalékuk egy-két héttel későbbre, 8 százalékuk sokkal későbbre foglalt, mint szeretett volna, és 8 százalék várt fél óránál többet. 

A magánrendelőket a megkérdezettek közül senki sem értékelte lepusztultnak.

A magánegészségügyben végrehajtott, százmilliárd forint nagyságrendű infrastrukturális beruházás tudatában Kirschner András, a Swiss Medical Zrt. ügyvezetője nem tartotta meglepőnek a felszereltség kiváló minősítését, de a többi részindexből érdemes levonniuk a tanulságokat a magánpiaci szereplőknek is. 

Fotó: Földi D. Attila / Világgazdaság

Kimaradt a felmérésből például, hogy az állami rendelőkben átlagosan 13 percet, a magánrendelőkben 18 percet foglalkoznak a betegekkel, ami a 30 perces konzultációs sávokat tekintve különös, hiszen ebből az jön le, hogy az idő egy részét nem a betegekre fordítják az orvosok. A betegélmény fokozására több figyelmet kell fordítani a magánegészségügyben is. Az állami rendelőkben viszont meglepően sokat foglalkoznak a válaszokból ítélve a betegekkel az orvosok, ami vélhetően a járóbeteg-rendelőkben a Covid okozta csökkent forgalom miatt lehetséges. 

A Covid torzító hatása minden bizonnyal benne van az adatokban

– jelezte Sinkó Eszter, a SOTE dékánhelyettese.

Hozzátette: a Prémium Járóbetegellátási Minőségi Indexe meglepően jó eredményt hozott a közellátás szempontjából, de nagyon érdekes lesz az is, hogy mit mutat majd az egy évvel későbbi felmérés.

Az orvosok 95 százalékának van egy állami és egy magánlába, ez a magyarázat a kétféle ellátásban részt vevők körében nagyon hasonló bizalmi indexre – ebben egyetértettek a meghívott szakértők. Ellátási formától függetlenül jelezték a megkérdezettek, hogy az orvosok még mindig rébuszokban beszélnek, a felmérés tanúsága szerint 30 százalékban használnak idegen szavakat, amit a betegek nehezen vagy egyáltalán nem értenek meg.

Úgy tűnik, az állami egészségügy működik, és összességében korántsem olyan rosszul, mint ami egyes betegsztorikból kirajzolódik

– értékelte Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser a felmérést.

A szakértő a minőségi index kapcsán nagyon fontosnak nevezte, hogy legyenek szakmai mutatók és visszajelzések, ami a jövő egyik záloga. Most szenzitív a helyzet, nagy kérdés, hogy mennyit sikerül a kormányzatnak keresztülvinnie abból a reformból, amelyet eltervezett, vagy bemerevednek a frontok.

Fotó: Szabó Miklós/MW

A magánegészségügy bővülésének a szakemberhiány a korlátja, de a Swiss Medical Zrt. ügyvezetője bízik benne, hogy a felpörgetett egyetemi képzés révén több szakorvos és több orvos érkezik. A jobb fizetések máris hatnak, kevesebben hagyják el az országot, és már vannak visszatérők is, de most árplafonhoz érkezik a magánszektor. Idén a nagy budapesti szolgáltatók fele már nem emelt árat, bért azonban továbbra is muszáj, hogy a szakdolgozókat megtartsák – hangzott el.

Az adatok szerint minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátóknál zajlott, a szektorban 

jelenleg 25 ezer forint az átlagos járóbeteg-vizsgálati díj.

A felmérésből kiderül, hogy a szakorvoshoz fordulók többsége nő: az ellátásért folyamodó 40 éves kor alattiaknak a 80 százaléka, a 60 év felettieknek pedig az 55 százaléka. 

A szakorvosi vizitek mintegy 20 százaléka zajlott magánfinanszírozásban. A kutatás szerint elsősorban a fiatalabb és tehetősebb korosztály választja a privát szolgáltatókat. Elsődlegesen azért, mert egy magánszakorvosi vizit abban nyújt többet, ami nekik igazán számít: a tényleges ellátást megelőző kényelmi funkciókban (ebben az állami ellátás 56, a magán 78 pontot kapott), és az emberségesebb, betegre jobban odafigyelő orvos-beteg találkozó tekintetében (állami index 72, magán 84 pont).

Az egészségpénztári tagok egyre többet, a befizetések 38 százalékát költik magánorvosi ellátásra, ez tavaly 35, előtte 33, még előtte 30 százalék volt, miközben a gyógyszerre és a gyógyászati segédeszközre költött összeg nem csökken, de részarányában visszaszorul Erdős Attila tájékoztatása szerint.

Többet ad a magánellátás?

A magánegészségügy igénybevételét alapvetően befolyásolja az emberek anyagi helyzete. A jobb anyagi körülmények között élők – a kényelmi szolgáltatások, a jobb, alaposabb ellátás reményében – az esetek több mint felében inkább fizetnek a privát ellátásért. Ezt támasztja alá az is, hogy míg a 40 év alattiaknak (aktívan keresők) a 35 százaléka, addig a 60 év felettieknek csak a 10 százaléka választ fizetős ellátást. A KSH adatai szerint a járóbeteg-ellátás fenntartásában több mint 40 százalékot tesz ki a háztartások és a vállalatok költségviselése, azaz a magánoldal. Ezen a területen a magánfinanszírozás fontos közegészségügyi tényező. 

Léteznek olyan egészségügyi területek, ahol Magyarországon nagy hagyománya van a magánegészségügynek. Ilyen például a nőgyógyászati ellátás, ahol a fizetős vizitek 40 százalékot képviselnek. A hiányszakmának számító endokrinológia (32 százalék) a másik, ahol leginkább a saját zsebünkbe kell nyúlni – összegezte közleményében a Prémium Egészségpénztár.