Mit fizetnek meg a betegek a magánrendelőkben? – VG Podcast
Budapesten már meghaladja a magán járóbeteg vizitek száma az állami szakrendelőben elvégzettekét, viszont a magán fekvőbeteg-ellátás egyelőre a tervezhető, alacsonyabb kockázatú beavatkozásokra korlátozódik – összegezte a helyzetet a VG Podcastnak Kirschner András, a Swiss Medical alapító tulajdonosa. Ilyenek jellemzően – tette hozzá – a szülések, főleg a császármetszés, a szemészeti műtétek, a fogászati és szájsebészeti beavatkozások, a tervezett fül-orr-gégészeti műtétek, és a mozgásszervi sebészet.
Fotó: Shutterstock
A magánrendelők azonban nem oldják meg azt az óriási problémát, amivel az állami rendszert igénybe vevők szembesülnek, hogy van egy úgynevezett üvegnyak, ami azt jelenti, hogy a sürgősségi osztályokon kell átmennie naponta sok tízezer betegnek azért, hogy közben eldőljön meg kell-e operálni őket vagy sem. Ezekben az esetekben érzi magát a legjobban kiszolgáltatottnak az állampolgár, de erre a területre a magánegészségügy nem tud behatolni, mert megfizethetetlenül drága lenne azt az óriási rendszert fenntartani.
Ez mindaddig így is lesz, amíg ki nem szélesedik a biztosítottak köre adott régióban több százezer emberre, akik nemcsak járóbeteg, hanem fekvőbeteg-csomagot is megvesznek. Majd akkor megjelenhetnek a komplex magánkórházak is.
Jelenleg a magánegészségügy azért virágzik, mert az állami rendszerben a járóbeteg-ellátás hozzáférése nagyon esetleges, mindenekelőtt az endokrinológiai és a bőrgyógyászati szakrendeléseké, de több helyen egy hasi ultrahang vizsgálatra is heteket kell várni.
A magánrendeléseken ezzel szemben egy–öt munkanapon belül a ritka vizsgálatokra is lehet időpontot előjegyezni, magánúton egyedül az onkológiai ellátás komplexitása nincs meg, az a terület maradt az állami intézményrendszer kompetenciája.
A magánrendeléseken elérhető vizsgálatok átlagára vidéken jelenleg 15–20 ezer forint, Budapesten jelenleg már 25–33 ezer.
A piac most érdekes platóhoz érkezett, a gazdasági nehézségek és megszorító intézkedések miatt a magánszemélyek zsebből költése megállt, a lakosság visszafogta az ilyen jellegű kiadásait – tapasztalják a piaci szereplők. A tendencia tavaly nyár óta érzékelhető, amikor csökkent az egyéni szűrővizsgálatok iránti kereslet, a betegek visszafordultak a kisebb-nagyobb panaszokkal a háziorvosokhoz, akik mostanra lerázták a pandémiás béklyót, és aktivizálták magukat, ezzel újra megnőtt az ingyenes kapacitás az egészségügyben.
Betegek véleményezték az állami és a magánegészségügyi ellátást – hiánypótló felmérés készültMeglepetéseredményt hozott az állami és magánegészségügyi ellátás minőségét értékelő első lakossági reprezentatív felmérés, a Prémium Egészségpénztár járóbeteg-ellátást minősítő felmérése, amelyben a közellátás jobban, a magánellátás gyengébben szerepelt, mint azt sokan várták. A betegek az állami ellátást 71, a magánellátást 84 pontra értékelték, miközben 95 százalékban ugyanazok az orvosok ülnek az állami és a magánrendelőkben. |
A magánegészségügy mindeközben az államihoz hasonlóan küzd a szakorvos és az egészségügyi szakdolgozók hiányával, utóbbiból több tízezres a hiány, de a magánrendelőkben még mindig 20-30 százalékkal többet tudnak fizetni a szakembereknek. Az állami orvos fizetésekkel egyre nehezebben versenyeznek a privát munkaadók, a 1,5–2,2 milliós orvos fizetésekre már nem sokat lehet ráígérni.
Vannak, akik megteszik, és fenntarthatatlanul magas bérekkel szerződtettek orvosokat, de a csökkenő betegforgalom mellett ez a költségszint már nem fenntartható.
Egyes szakrendelések átmenetileg újra nagyobb számban áttevődhetnek a lakásrendelőkbe, amelyek alacsonyabb rezsivel, hiányos számlaadási gyakorlat mellett, esetenként hiányzó EESZT-kapcsolatokkal versenyhátrányba hozzák a többieket.
A műtétes szakmákban az orvosok többsége két lábon állásra kényszerül, de a pusztán járóbeteg-ellátást végző orvosok 80-90 százaléka is megtart valamilyen állami lábat, és ott keresik meg a jövedelmük nagy részét és önként vállalnak pluszmunkát a magánrendelőkben. Az elmúlt három évben nagy tőke áramlott a magánegészségügybe, ahol eddig az orvosi kapacitás megszerzéséért versenyeztek egymással a szolgáltatók, most viszont a kis szereplők elkezdtek alulról lecsipegetni a vizitszámból. Komoly konkurenciát jelenthet az állam is a magánegészségügy számára, amennyiben sikerül a digitalizációs törekvéseket megvalósítani, ha lesz teljes körű előjegyzési lehetőség az interneten, ha barátságosabbá, hozzáférhetővé tudják tenni az ellátást.
Az új szemléletre van elhatározottság, a magánegészségügynek egyre markánsabban az innovatív eljárások kínálatával kell a vonzerejét növelni
– mondta Kirschner András. Tíz éve kényelmi szolgáltatásként használták a magánegészségügyet, elsősorban szűrésekre, már a pandémia előtt megfigyelhető volt, hogy egyre több kifejezetten súlyos beteg jár fizetős kezelésekre és vizsgálatokra.
Az állami egészségügyben még nincs ellenszer a feleslegesen elrendelt vizsgálatokra, noha – a Swiss Medical alapító tulajdonosa szerint – csak a laborvizsgálaton évi 10 milliárd forintot meg tudna takarítani az ország, ha az orvosok nem fűnyírószerűen rendelnék el ezeket a vizsgálatokat. Ugyanez a helyzet a képalkotó vizsgálatokkal, a felesleges CT- és MR-vizsgálatok árát is 10 milliárd forintra becsülik.
Már jól rálátnak arra, hogy ki az, aki nagyon sokat rendel, de még nem kötelezik képzésre az orvosokat emiatt, a NEAK egyelőre olyan gátakkal próbálkozik, hogy a megrendelésnél próbálja blokkolni a fölös kiadásokat, például bizonyos időnél gyakrabban nem engedi felírni azokat.
Magánegészségügyi felmérések szerint ötezer vizsgálat közül 600 feleslegesen van elrendelve.
Az állami egészségügyről nincs hozzáférhető adat egyelőre.
Az állami és a magán járóbeteg-ellátás minőségi indexét nemrég a piacvezető Prémium Egészségpénztár reprezentatív felmérésen alkotta meg. Az állami járóbeteg-ellátás a maximum 100 pontból 71 pontot kapott, a magán járóbeteg-ellátás pedig 84-et, amit meglepő eredménynek minősítettek az érintettek.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a privát járóbeteg-ellátás a hozzáférés, az ellátás alatti és és utáni szolgáltatások és a diagnosztikai ellátások alapján pontozták, a négy alindex közül az állami a hozzáférés terén kapott számottevően rosszabb pontokat, mint a magán.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Összességében azonban a betegek ugyanúgy bíznak az állami és a magánszakrendeléseken dolgozó orvosokban, és a betegekre fordított idő sem különbözik jelentősen a két intézményrendszerben.
A magán egészségügyi szolgáltatásokban a jövőben a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kaphat, elsőként a bőrgyógyászatban rukkolt elő széles körben elérhető, gyors, de az emberi közreműködést nem nélkülöző diagnosztikai eljárással a Swiss Medical Hungary az AIP Labsel együttműködve. Közös digitális bőrklinikájuk, az AIP Derm egy olyan Mesterséges Intelligencia modullal működik, ami 700-nál is több bőrbetegséget képes felismerni és elődiagnosztizálni az orvosoknak. A szakterület választása sem lehet véletlen, jelenleg a leghosszabb előjegyzési határidővel épp a bőrgyógyászati szakrendelések működnek az állami egészségügyben.
Keresse a VG Podcastet a kedvenc alkalmazásán!
Spotify: VG Podcast
Anchor: VG Podcast
Google Podcasts: VG Podcast
Radio Public: VG Podcast
Breaker: VG Podcast
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
