Több száz résztvevővel kiemelt figyelem övezi az egészségügyi szakma mai budapesti csúcskonferenciáját, a 4. Digithal Health Summitot, amelyet Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár nyitott meg. Előadásából kiderült, hogy a Covid idején számos digitális fejlesztés kezdődött, a jövő alapjait lerakták, a kiemelt kormányzati célkitűzéseket világosan megfogalmazták.

Az államtitkár előadását hallgatják a konferencia résztvevői.
Fotó: Sándor Tünde / Világgazdaság

Nyitó előadásában az államtitkár elmondta, hogy három fontos célt tűztek ki erre a kormányzati ciklusra:

  • Az egészségben eltöltött évek számának növelését, ami fontos nemzetgazdasági érdek is, mivel minden pluszév 0,3-0,4 százalék GDP-növekedést jelent önmagában, vagyis ha ez három-négy évvel megemelkedik, az önmagában 1,2 százalék GDP-növekedést hoz magával.
  • Az alapellátás és az otthonhoz közeli ellátások megerősítése. 

Fejnehéz, szocialista típusú kórházi ellátási rendszert örököltünk, ezt kell átalakítani

– mondta az államtitkár. A nagy high-tech-igényű beavatkozások betegbiztonság szempontjából jó, ha centralizáltan történnek.

  • Legnagyobb szemléletváltásra a prevenció megerősítése terén van szükség. Ezt már Szócska Miklós államtitkársága idején sok lépéssel közelítették, például a nemdohányzók védelmével, a mindennapos testneveléssel, a népegészségügyi célokat szolgáló törvények alapjainak lerakásával.

Nem titok, hogy a BM egy 10-15 évre szóló tanulmányt készíttetett, amelynek első része most kerül ki társadalmi egyeztetésre az új szűrővizsgálati keretrendszer témájában. Ebben a háziorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok nagyobb szerepet kapnak.

Fontos cél, hogy ne a beteg vándoroljon, hanem a lelet. Mindennek megvalósításához informatikai támogatás is kell, ezért 

a kormányzat kiemelt egészségügyi digitális célkitűzései 

  • a telemedicina továbbfejlesztése, amihez nem kell feltalálni újat, az ausztráloknál több évtizede sikeresen működik,
  • a nemzeti prevenciós rendszer informatikai támogatásának továbbfejlesztése, 
  • egységes kórházi medikai rendszer kialakítása, 
  • a központi várólista-előjegyzés digitális támogatása, 
  • a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba ültetése.

Az államtitkár beszámolt az EESZT-fejlesztési irányokról is, ennek érdekében folyamatosak a fejlesztések, hamarosan a nagyobb járóbeteg-ellátási központokba online időpontfoglalás és időpont-módosítás is lehetséges lesz. Cél, hogy a telefonos hívásokat ne a szakrendelőkben dolgozók fogadják, hanem diszpécserek, hiszen jóval magasabb ott a hívásfogadási arány, és megfelelően célzott kérdésekkel jól irányítható a beteg a megfelelő szakellátásra.

Van, amit a Covidnak köszönhetünk: berobbant a telemedicina, és teret nyer a mesterséges intelligencia

A diplomás férfiak körében kimagasló, de az internethasználó lakosság körében is kedvező a telemedicina és a mesterséges intelligencia elfogadottsága, ami stabil alap az egészségügy fejlesztésének fókuszterületei számára. A jó egészségügyi ellátáshoz jó minőségű adatok kellenek, ez pedig az adatszolgáltatás, -tárolás és -feldolgozás széles körű digitalizálásával érhető el.

A járóbeteg-ellátás a korábbi évi 70 millióról a Covid alatt visszaesett 55 millióra, most 62-63 milliónál tartanak.

 A várólistákról is szólt az államtitkár, mondván, nem annyira borús a helyzet, 

most 40 ezren várnak ilyen műtétere, miközben évente 240 ezer ilyet végeznek, vagyis átlagosan 60 napot kell várni.

A várólisták folyamatosan csökkennek, a Covid után ez nem rossz eredmény. A központi várólista-előjegyzés digitális támogatása során össze fogják kötni a szolgáltatókat. Most kiküldik minden kórházigazgatónak a kérdést, felmérve, hogy mennyi náluk és az irányításuk alá tartozó kórházakban és a környékbeliekben a várakozási idő. 

Mammography
A szűrővizsgálatokat is elérhetőbbé teszik. Fotó: AFP

Takács Péter részletesen beszélt a másik stratégiai terület, 

az EESZT-fejlesztés irányairól, melyek a következők:

  • A strukturáltság növelése: a laborvizsgálat-kérő strukturált dokumentumokat szeretnék szélesíteni.
  • A telemedicina-ellátás támogatása, az okoseszközadatok rögzítése az EESZT-be is. Ez egyébként elkezdődött már, több gyártóval tárgyalnak, hogy az otthoni vérnyomás- és vércukorértéket felhőbe tölthessék a betegek, itt azonban nagyon óvatosnak kell lenni, mert nagyon sok okoseszköz van, és nem mind mér hitelesen.
  • A lakosság egészségtudatosságát, egészségértését növelni kell.
  • Ellátási folyamatok támogatása, például időpontfoglalás, e-beutaló.
  • A lakossági funkciók bővítése –EgészségAblak, várandósgondozási kiskönyv – miután már 2,5 millió ember zsebében lapul az applikáció. 
  • Az adatelemző képesség növelése.