Egyre többe kerül a magánorvos, de az állam és a munkaadók segíthetnek ezen

Mivel a koronavírus-járvány alatt az állami egészségügy kapacitásainak döntő részét a pandémiából fakadó feladatok kötötték le, a magánegészségügy szolgáltatásaira a korábbiakhoz képest jóval nagyobb lakossági igény mutatkozott: sokan ebben az időszakban vették először igénybe és tapasztalták meg a magánellátást. Az ágazat ezért jelentős bővülésen és fejlődésen ment keresztül az elmúlt két és fél évben mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátás területén. Az orvos–beteg találkozások száma és az infrastrukturális beruházások volumene is számottevően nőtt – adott rövid áttekintést a 2020 óta eltelt időszakról a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert.

Sok kihívást kell egyszerre menedzselni

Mostanra azonban a magánegészségügyi szektorba is begyűrűztek a jelenlegi gazdasági helyzetből adódó kihívások, amelyek közül a rezsi drágulása, a forint gyengélkedése és a bérköltségek növekedése egyaránt érinti az ágazatot. Lancz elmondta: a legtöbb szolgáltató bérelt ingatlanban dolgozik, s a bérleti díjat jellemzően euróban fizeti, így e kiadásra erősen rányomja a bélyegét az euró-forint árfolyamának alakulása, csakúgy, mint az anyagbeszerzésre, ami szintén nagyon nagy százalékban külföldről és euróban történik. 

Az infrastruktúra működtetése miatt a rezsidíjak alakulásának ugyancsak erősen kitett a szegmens, 

– magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy mivel a szolgáltatók túlnyomórészt bérleményben működnek, energetikai korszerűsítésre nincs lehetőségük. Emellett a magánegészségügy egy igencsak „humánintenzív” terület – folytatta –, ami azt jelenti, hogy a ráfordítások legnagyobb részét a bérköltség teszi ki, márpedig a munkavállalók részéről ma óhatatlanul jelentkezik egyfajta nyomás, hogy a munkaadó kompenzálja a fizetésekben a magas inflációt. Mindezt úgy, hogy a magánegészségügyben elérhető jövedelmek egyébként még mindig nagyságrendekkel jobbak, mint a közellátásban – tette hozzá. 

– mondta az egyesületi elnök, aki egyben a Doktor24 vezérigazgatója.

Biztosan lesz áremelés

Tehát az 

már csak azért is – mint arra Lancz Róbert felhívta a figyelmet –, mert a közhiedelemmel ellentétben a magánegészségügyben általában egyáltalán nem magas a profitráta.
A szakma ugyanakkor elsősorban nem a tarifák emelésében, hanem a finanszírozási modell átalakításában látja az egyik lehetséges megoldást a magánegészségügyi kiadásokat illetően.

– fogalmazott Lancz, majd közölte, a legtöbb szolgáltató üdvözölné, ha a kormányzat bármilyen módon – akár részbeni adókedvezménnyel, akár más egyszeri kedvezménnyel – támogatná, hogy a munkaadók vegyenek részt az ilyen programokban, és vásároljanak a munkavállalóiknak biztosítást. A központi költségvetés számára ez egy relatíve olcsó intézkedés lenne, s valójában mindenkinek nyereséget hozna: a munkavállalóknak jobb egészségi állapotot eredményezne, a kapacitásproblémákkal küzdő állami – elsősorban járóbeteg-ellátást pedig tehermentesítené – érvelt a szakember.

Azt is megtudtuk tőle, hogy a magánegészségügyben a legkeresettebbnek számító fogászat, szemészet és képalkotó diagnosztika mellett

A jogi helyzet alapvetően rendben van

Az egészségügy jogi helyzetét illetően a Primus elnöke üdvözölte az új egészségügyi jogállási törvényt, amely noha szabályozott keretek továbbra is lehetővé teszi az átjárást a magán és az állami szféra között, de szerinte az előírások összességében tiszta viszonyokat teremtettek a foglalkoztatás terén, és fehérítették is az ágazatot a paraszolvencia büntethetővé tételével. Azt is örömmel fogadta, hogy a járvány alatt a telemedicinát, az e-orvoslást elősegítő törvényi szabályozások születettek, amelyekkel kapcsolatban úgy számol, ezek az eljárások évek alatt be fognak gyűrűzni a teljes egészségügybe, ami az ország azon régiói számára igazán jó hír, ahol az ellátás jelenleg nehezebben megoldott.