Erős hajrával zárta a múlt évet az áruvásárlási hitelek piaca: decemberben 4,9 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók, ami csaknem 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi volument.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az áruhitelek szempontjából különösen fontos november–decemberi időszak szintén jól sikerült, hiszen csak ebben a két hónapban 9,3 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel az ügyfelek, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az év legerősebb hónapjának egyébként a december bizonyult, az akkori volument csak novemberben és augusztusban – az iskolakezdés előtti időszakban – sikerült megközelíteni.
Az áruvásárlási hitelek iránt 2023 egészében is stabil maradt a kereslet: az új szerződések volumene jóval meghaladta a 40 milliárd forintot, ami éves alapon közel 7 százalékos bővülésnek felel meg. Az utóbbi első látásra nem számít ugyan túlságosan acélosnak, de annak tükrében, hogy a lakáshitelek piaca nagyjából a felére zsugorodott tavaly, a fogyasztási hiteleké pedig 11,5 százalékkal csökkent, egyáltalán nem rossz teljesítmény.
A tavaly megkötött szerződések számánál is emelkedést mutatott ki az MNB: a 163 ezer új hitelfelvétel nagyjából 4300-zal több a 2022-re kimutatottnál.
Miután az új szerződések száma lassabban emelkedett a kihelyezett hitelek volumenénél, az egy szerződésre jutó átlagos összeg is tovább emelkedett, és tavaly már megközelítette a 248 ezer forintot.
Az átlagos hitelösszeg emelkedésében – ahogy arra már korábban utaltunk – nyilvánvalóan szerepe lehet a tartós fogyasztási cikkek drágulásának, de annak is, hogy a háztartások egyre nagyobb értékű műszaki termékeket (például okostelefonokat, elektromos járműveket, okostévéket) is vásárolnak áruhitelből. Az áruvásárlási hitelek iránti stabil keresletben mindenképpen szerepet játszhatott az elmúlt időszakban az is, hogy a konstrukciók elérhetővé váltak a nagyobb boltok online felületein is, miközben az igénylési folyamat is egyszerűsödött.
A 7 százalékhoz közelítő növekedési ütemmel az áruhitelek egyértelműen a múlt év egyik nyertesének számítanak a lakossági hiteltermékek között. Ennél nagyobb (12,9 százalékos) bővülést ugyanis csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mutatott ki az MNB, de ott is egyszeri hatás magyarázta a két számjegyű emelkedést a szerződések összegében.
