Elindultak az előkészületek a BIM keretrendszer bevezetésére az építőiparban, elsőként a magasépítés és útépítés területén vezetik be a keretrendszer elemeit, majd felmenő rendszerben a következő években folyamatosan épül be a többi ágazatot érintő szabályozás is, – hangzott el az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kibővített elnökségi ülésén, ahol a novemberben létrejött Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács munkája volt a fókuszban.
Legközelebb március 5-én ülésezik a Tanács, aminek az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János mellett további 19 szakmai szervezet által delegált személy a tagja. Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023.évi LXIX. törvény rendelkezései alapján létrehozott Tanács munkája során teljes mértékben a szakmára támaszkodik, ami az eddigi gyakorlatot tekintve újszerű megoldás.
Új állami információs csatorna indult
A minisztériumi meghívott felhívta a figyelmet a Beruházási Portálra, amit a szakma tájékoztatásának hivatalos állami platformjaként indítottak el nemrég, és ahol minden fontos információ és dokumentum, például a beruházásokhoz kapcsolódó szerződésminták, sablon dokumentumok és a BIM tudásbázis is elérhető lesz a későbbiekben.
A BIM (Building Information Modeling, azaz Épületinformációs Modellezés) elsőként a magas és útépítésbe kerül be, ahol a leginkább elterjedt a BIM szemléletű folyamatok alkalmazása, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetik be a további ágazatokat érintő szabályozások részleteit, így a vasút és vízépítés és a vonalas létesítményeket érintő iránymutatásokat.
A fokozatos bevezetésre szánt BIM keretrendszer segít abban, hogy ágazatonként egységes formában és szemléletmód alkalmazásával készüljenek el a megvalósításra váró tervek.
A legizgalmasabb feladat az állami beruházási folyamatok új alapokra helyezése. Számos joganyag készül, így kormányrendelet és több, mint tíz miniszteri rendelet fogja biztosítani a működés alapfeltételeit. A szakmai szervezetek képviselői alkotta munkabizottságok január elejétől egyeztetnek arról az első három rendelettervezetről, amely a következő plenáris ülésen a Tanács elé kerül.
Az alapos előkészítő munka sokat segít egy olyan szabályozás létrejöttében, amivel a szakma egyetért.
Készül a lista
Éves szinten az induló állami beruházások felére vonatkozik majd az állami beruházási törvény, amivel kapcsolatban van egy erős egyezkedés, hogy minél többen kibújjanak belőle
– jelezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a szövetség az ÉKM-nek szurkol.
A törvény határidős feladatokat jelöl ki, melynek első lépése a szakpolitikai ágazati beruházási koncepció megalkotása 2024. január 31.-ig. Ezt követi az ágazati beruházási terv elkészítése, amelyet a szakminiszterek az építési és közlekedési miniszterrel közösen terjesztenek a Kormány elé, majd azt követően készül el az első, 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogram, amelyet a Kormány legkésőbb 2024. június 30-ig fogad el.
Azok a projektek, amik nem kerülnek bele az idei keretprogramba, az éves felülvizsgálatot követően, később még bekerülhetnek az ágazati fejlesztési programba.