Udvarias diktátornak látja az orvosokat a betegek többsége

Először tavaly publikálták a reprezentatív lakossági felmérésen alapuló Prémium Betegellátási Indexet, amelynek friss felmérését szerdán hozták nyilvánosságra, most is várakozáson felüli, a tavalyihoz nagyon hasonló számokkal.

Lényeges változások nem történtek a magyar egészségügyben az elmúlt egy évben – derült ki a szakellátás minőségi indexét és a diagnosztikai indexet ismertető Prémium egészségpénztári sajtótájékoztatón.

Két éve és tavaly is egyaránt 77 pontos átlagot ért el az állami és a magánellátás minőségi indexe, ami az államiban 75, a magánszektorban 85 ponton állt, előbbiben sokkal jobb tapasztalatokat tükrözve, mint a sokszor hallott.

Hogy alakultak a várólisták?

A betegek számára az időpontfoglalás, a kapott időpont megfelelősége, és a várakozási idő hosszát tükröző mutató az egyik legfontosabb mérce, a szakellátáshoz való hozzáférést tükröző index azonban nem változott:

2022-ben 65, tavaly 63 pontot kapott, miután az államiban 60-ról 59 pontra, a magán egészségügyben 82 pontról 81-re változott az értéke.

Részleteiben azonban már más a kép, hiszen majdnem minden ötödik beteg több hónapot vár az állami szakrendelésre, és nagyon megnőtt tavalyhoz képest a sokkal tovább várók aránya. Az állami diagnosztikus szolgáltatásban nem hosszú a várólista, a betegek jelentősebb része akkor jutott el, amikor szeretett volna. 

A várakozás az intézeten belül romlott, minden negyedik beteg várt fél óránál többet, ebben nem volt jelentős különbség.

Udvarias diktátorok az orvosok?

„A szakellátás alatt tapasztaltakat, az orvos kommunikációját, a rendelőben töltött időt és a vizsgálat alaposságát tükröző index azonban már elgondolkodtatóbb” – mondta Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Eszerint a Hogyan viselkedett önnel az orvos? kérdésre az állami szakellátásban részesülők 52 százaléka mondta azt, hogy udvarias diktátorként, a magánban 57 százalék, ami az arrogáns orvosokkal együtt (előbbiben 19, utóbbiban 9 százalék) azt tükrözi, hogy mindkét helyen ez a jellemző magatartás az orvos részéről. 

Minél idősebb a beteg, annál „határozottabb” az orvos, 

Fontos az ellátás megítélése szempontjából, hogy mennyi időt töltött az orvosnál a beteg – derült ki. A rendelőben eltöltött idő nőtt, az államiban 13-ról 14 percre, a magánban 17-ről 18 percre.

Nincs különbség ugyanakkor a magán és állami ellátásban dolgozó orvosok megítélését illetően, beszédes, hogy tízből kilenc beteg ajánlaná orvosát másnak is. Ez sem változott.

Kik elégedettek?

Az elégedett betegek többsége 11-20 percet tölt el a rendelőben, ezt az egy paramétert tudták hozzákötni az elégedettséghez. Figyelemre méltó tény, hogy az első szakorvosi vizsgálat, és a kontroll időtartama között nincs számottevő különbség, pedig lehetne. 

A tipikusan diplomás szakdolgozói szinten is elvégezhető receptfelírás például indokolatlanul terheli meg mindkét rendszert. 

– egészítette ki saját kutatásának tapasztalataival Erdős Attila.

Jól viselkednek a betegek

A betegek 75  százaléka kapott utasításokat, ezeket 84 százalékuk teljesen betartotta, és 90 százalékuk kiváltotta a felírt recepteket. A gyógyszereket 91 százalékuk beszedte, akik nem, azok főként a mellékhatások miatt, viszont elenyésző volt azok száma, akik a gyógyszereket azok ára miatt nem váltották ki.

A megkérdezettek 80 százaléka állami, 20 százaléka pedig magánrendelőkhöz fordult.

a magán ellátókat pedig legfőképp a magasabbnak tartott színvonal miatt és azért, mert nem győzi kivárni az államit. Romlott azonban a magán szolgáltatók megítélése, akiktől sokan többet vártak, vagy nem voltak elégedettek elég jelentős arányban legutóbb.

Ennél jobb adatokat Németországban sem lehet mérni, ennek alapján nem érthető, hogy 

– fogalmazta meg kétségeit a felmérés kapcsán Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese az index bemutatóján, nem titkolva, hogy meghökkent.

A magyarázat az, hogy ez a betegellátási index kizárólag a járóbeteg ellátás, a szakorvosi ellátás megítélését tükrözi, nem a háziorvos, a mentő, az ügyelet és fekvőbeteg ellátás összevetése, amiben nem is lehetne összehasonlítani a két rendszert, az államit és a magánt  – mondta Kirschner András, a SWISS Medical Zrt. ügyvezetője, aki szerint a felmérés releváns és el kell fogadni, mert nagy mintaszámú. Az állam pont arra koncentrál, ami kijött, hogy a hozzáférést, az előjegyzési és bejutási időket racionalizálja, ebben jó helyen kapiskál. 

– összegezte Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy olyan alacsonyak az elvárások, hogy ami annál jobb élmény, tapasztalat, annak örülnek.

Nagyon komoly felelőssége van a sajtónak és a közösségi médiának, akinek nincs közvetlen tapasztalata, már el is hiszi, hogy az úgy van. Fontos, hogy mennyire tudnak kommunikálni az intézmények, ez a hangulatot nagyban befolyásolja – szögezte le Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese.

Végzetes szövődmények

A magánellátást a betegek 20 százaléka veszi igénybe, innen már az üvegplafon effektus van, amit akkor érzékeltek először 30 ezer forint fölé emelkedtek a vizitdíjak. Csökkent a saját zsebből fizetők aránya, keresik a pénzkímélő megoldásokat, az akciókat, a kedvezményes fizetési lehetőségeket.

Nagy gond, hogy 

akik nem akarnak az államiba menni, inkább a végletekig kitolják a térd, gerinc, csípő műtétet például. Mindeközben a fájdalomcsillapítóktól elromlik a vesefunkció, akár végleges és végzetes szervkárosodásokhoz vezet a halogatás.