Európa célja, hogy az AI-iparág vezetőjévé váljon – egy valami azonban keresztül húzhatja a számítását
Európa vezető szerepre törekszik a mesterséges intelligenciában (AI). Lemaradóként ehhez először versenyeznie kell az Egyesült Államokkal és Kínával. Szakértők szerint azonban az elszálló energiaárak alááshatják ezeket az ambíciókat.
A kontinens a számítási kapacitásai bővítésével, azaz adatközpontok és más kritikus infrastruktúra létesítésével próbál előnyre szert tenni a versenyben. Az energiaigényes adatközpontok miatt azonban a beruházások különösen érzékenyek az energia áraira, ami pedig Európában az amerikai–iráni háború miatt megemelkedtek.
A szakértők szerint az adatközpont-projekteket inkább Európa alacsonyabb energiaköltségű részeibe létesíthetik, ami nyerteseket és veszteseket hoz létre a kontinensen.
Az európai energiaárak messze magasabbak, mint a versenytárs Amerikában vagy Kínában
„Ha energiaintenzív beruházásokat hajtasz végre, oda mész, ahol a legolcsóbb az energia. Ha én építeném a következő 7 milliárd dolláros adatközpontot, az az Egyesült Államokban vagy Kínában lenne” – mondta Michael Brown, a Franklin Templeton globális befektetési stratégája a CNBC-nek.
Olivier Darmouni, a HEC Paris energetikai átállásra szakosodott docensének kutatásai kimutatták, hogy az adatközpontok gyors növekedése 20–40 százalékkal emelheti a regionális áramköltségeket az olyan térségekben, mint Texas és Virginia az Egyesült Államokban, illetve Slough az Egyesült Királyságban és Párizs Franciaországban.
Az AI ébresztő arra, hogy az energiarendszert a gazdasági szuverenitás kérdéseként kezeljük. Megfizethetőség és infláció, az európai vállalatok versenyképessége, valamint technológiai vezető szerep az AI formájában – ezek közül egyiket sem érhetjük el, ha nem hozzuk rendbe az energiarendszert
– mondta.
Az energiaintenzív iparágak árai Európában tavaly átlagosan nagyjából kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban, és 50 százalékkal magasabbak, mint Kínában és Indiában az Nemzetközi Energiaügynökség közlése szerint.
Az adatközpontok ma már a világ villamosenergia-fogyasztásának 2 százalékát adják az International Data Center Authority ( IDCA) szerdán közzétett jelentése alapján.
Az IDCA jelentése szerint a közösségi és politikai ellenállás jellemzően akkor erősödik fel az ilyen létesítményekkel szemben, amikor az adatközpontok fogyasztása meghaladja az adott ország villamosenergia-felhasználásának 5 százalékát – ez kulcsfontosságú fordulópontnak számít. Az Egyesült Államok már közel jár a 6 százalékos küszöbhöz, az Egyesült Királyság 5,8 százalékon áll, Szingapúr pedig 19,5 százalékon.
Chris Seiple, a Wood Mackenzie energia- és megújulóenergia-részlegének alelnöke a CNBC-nek azt mondta, hogy három oka van annak, hogy Európa le van maradva az adatközpont-fejlesztésekben:
- az energia költsége, a
- az adatközpontokat fejlesztő vállalatok földrajzi elhelyezkedése,
- a piacra jutás sebessége
– vagyis, hogy mennyi időbe telik kiépíteni az infrastruktúrát és csatlakozni a hálózathoz.
„Ezt nem tudjuk megtenni rengeteg adatközpont nélkül. Amit az Egyesült Államokban látunk ahhoz képest, amit Európában láttunk, az nagyjából 1 a 100-hoz arány. Európa nagyon-nagyon le van maradva. Ha fel akarunk zárkózni ahhoz, amit az Egyesült Államokban csinálnak, az még több beruházást igényelne” – mondta Darmouni.
Vesztesek
„Európa középső része már elveszítette a játszmát” – mondta Vladimir Prodanovic, az Nvidia vezető programmenedzsere egy áprilisi dániai konferencián. Példaként Németország és az Egyesült Királyság magas villamosenergia-költségeit említette.
Májusban az Egyesült Királyságban az áram átlagára megawattonként 111,65 dollár volt, szemben a németországi 88,97 dollárral, a franciaországi 44,19 dollárral és az amerikai 28 dollárral – a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.
Sokan „aggódni fognak amiatt, hogy a jövőben árdiszkrimináció jelenhet meg az AI-szolgáltatásoknál, és ez valószínűleg az energiaköltségekhez fog kapcsolódni, mert az AI-szolgáltatások nyújtásának határköltsége az áram” – mondta Darmouni.
Nyertesek
A skandináv országokat és Franciaországot gyakran emlegetik olyan térségekként, amelyek a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak az AI-beruházásokból az alacsonyabb villamosenergia-árak és a sokszínű energiamix miatt.
Vili Lehdonvirta, az Oxford Internet Institute gazdaságszociológiai és digitális kutatásokkal foglalkozó tanára rámutatott, hogy Finnországban egyes téli napok negatív árakhoz vezettejk, tehát a szolgáltatók fizettek a fogyasztóknak azért, hogy áramot használjanak.
Darmouni szerint összességében
Európának nagyobb integrációra van szüksége, amely messze túlmutat a nemzeti határokon az átviteli hálózatok, a világítás és a tárolás terén, hogy az energia ára mindenhol egységes lehessen.
Az olyan helyeken, mint az Egyesült Királyság, Skandinávia, az Ibériai-félsziget és Olaszország, a földrajzi adottságok megnehezítik ezt az integrációt – mondta Darmouni, hozzátéve, hogy Franciaország és Németország integráltabb, mivel szomszédos országok.
Energiapolitikai „éhezők viadala” alakult ki Európában – van, ahol az a kérdés, hogy adatközpont vagy kórház épüljön
A korábban ideális adatközponti célpontnak tartott skandináv térségben is egyre komolyabban felmerül, hogy fékezni kell a nagy energiaigényű létesítmények terjedését. Dánia már felfüggesztette az új hálózati csatlakozásokat, miután a beérkező igények sokszorosan meghaladták az ország villamosenergia-rendszerének jelenlegi kapacitását. Ezzel az adatközpontok egyik kedvelt célpontja megálljt parancsolt a bővítésnek.
