Családpolitikák a mérlegen: Magyarország az élen, de a legfontosabb cél még nem teljesült

A gyermekvállalás ösztönzése az EU-n belül talán nem túlzás azt mondani, hogy Magyarországon van a leginkább a politika zászlajára tűzve, itt koncentráltan megtalálhatók azok a programok, amelyekkel adott esetben egy-egy másik ország is próbálkozott már, netán a magyar példát követve bevezette azokat.

Magyarországon az adókedvezmények és otthonteremtési programok széles köre érhető el a családok számára, és egy sor más intézkedés, mint például a bölcsődefejlesztések vagy akár a babaváró hitel is sokaknak nyújt valódi segítséget a gyermekvárás, illetve -gondozás csöppet sem könnyű időszakában.

A családpolitika alapja: szülési szabadság

Gyermekvállalás után óriási segítség a szülőknek, hogy nem kell azonnal visszarohanniuk a munkahelyükre, hanem az állam egy ideig juttatással támogatja őket. Az uniós tagállamok gyakorlata ezen a téren eltérő, miközben Magyarországon 3 évig jár az ellátás, a tagállamok többségénél az állam jellemzően a gyermek 12–14 hónapos koráig nyújt anyagi segítséget – mutatott rá a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) miután a Világgazdaság megkereste a témában.

Ezen felül a gyermek kétéves koráig kevesebb tagállam biztosít szülői szabadságot, illetve folyósít ellátást, ide sorolható Ausztria, Bulgária, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia és Svédország. A gyermek 3 éves koráig valamilyen ellátás folyósítása mellett otthon maradni a gyermekkel csak kevés országban lehetséges, ilyen hazánk mellett Horvátország, Szlovákia és Csehország.

A bölcsőde és óvoda kálváriája

Hajlamosak vagyunk panaszkodni arra, hogy a bölcsődék és az óvodák túlzsúfoltak, esetleg várni kell a bekerülésre. Nos a Pregnant Then Screwed brit kampánycsoport akciójából kiderült: ez semmi ahhoz képest, hogy van, ahol a gyermek 3 éves kora előtt nincs is államilag finanszírozott nevelési intézmény. Ilyen az Egyesült Királyság, ahol a gyermeknek el kell érnie a 3 éves kort ahhoz, hogy a nevelési rendszerbe bekerülhessen, és akkor is csak heti 15 óra iskolai felkészítőre jogosult, ezen felül az órák térítéskötelesek. 

Az angliai családok körében az elmúlt egy évben harmadával nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik kénytelenek voltak eladósodni a gyermekgondozás költségei miatt – hívta fel a figyelmet a kampánycsoport. Egyenesen úgy fogalmaztak: a gyerekvállalás gyakorlatilag felemészti a jövedelmet, pénzügyi öngyilkosságnak tűnik.

A KINCS összegzésében rámutatott: a koragyermekkori gondozási intézmények férőhelyeire való jogosultság és a jól fizetett szülői szabadság vége között egyes országokban, mint például a skandináv térségben nincs olyan „szünet”, amelyet át kellene hidalni. Ugyanakkor 

A legtöbb tagállamban a kisgyermekek jogosultak a bölcsődei-óvodai férőhelyekre, a részvétel azonban az iskolakezdést megelőző nevelési évben kötelező csak: ez jellemzően a gyermekek 4-5 éves korára tehető. Magyarországon 3 éves kortól kötelező és ingyenes az óvoda, előtte azonban a bölcsőde is térítésmentes, és – ha nehézségek adódnak is a bekerülésnél olykor – széles kör számára hozzáférhető, a helyzeten a közelmúltban bejelentett fejlesztések tovább fognak javítani. 

Az adórendszer családcentrikussá tétele

Kevés olyan téma van, amelyről 2010 után több szó esett volna Magyarországon a politikában, mint az új, arányos családi alapú adórendszer bevezetése, amellyel a kormány a gyermekvállalást kívánja vonzóbbá tenni. A családi adókedvezmény lehetőséget biztosít a dolgozó szülőknek arra, hogy csökkentsék személyi jövedelemadó-alapjukat: egy gyermek esetén 10 ezer, két gyermeknél 20 ezer, három gyermek után 33 ezer forint jár havonta,

Az adórendszerben számos egyéb ösztönzőt bevezettek később:

• 2020-tól már minden anya, aki legalább négy gyermeket szült, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól;
• nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a legtöbb 25 év alatti fiatalnak sem 2022. január 1-jétől, ez 23 százalékos pluszt jelent számukra a jövedelmükben;
• létezik az összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezménye; 
• azok a nők, akik 30 éves koruk betöltése előtt gyermeket vállalnak, egészen 30 éves korukig személyi jövedelemadó-mentességet kapnak tavaly január 1-jétől az átlagbért terhelő adó mértékéig.
  
  Családi adókedvezmény egyébként az EU-tagállamok háromnegyedében elérhető, hasonló elven működnek a magyarhoz: a gyermekek száma szerint lehetséges a személyi jövedelemadó alapját csökkenteni – mutatott rá a Kopp Mária Intézet.
  Lengyelországban a 26 éven aluliak mentesülnek az szja befizetésétől, azok a felnőttek pedig, akik legalább négy gyermeket nevelnek, és a jövedelmük nem haladja meg a meghatározott felső korlátot, személyi jövedelemadó-mentességet élvezhetnek (fejenként 85 528 zlotyi, azaz 8,85 millió forint éves jövedelemhatárig).

A 25 év alattiak szja-mentességét Horvátországban még előttünk bevezették, ott a 25 és 30 év közöttiek 50 százalékkal kevesebb adót fizetnek. 

Otthonteremtés – nem mindenhol a vásárlás az első

Magyarországon széles körben tapasztalható az igény a saját lakóingatlan meglétére, ezt a Századvég három évvel ezelőtti felmérése is igazolta. Az intézet Európa Projektje keretében 30 európai ország mintegy 30 ezer lakosát kérdezte meg többek között arról, fontos-e, hogy egy család saját tulajdonú otthonban éljen. A kérdésre hazánkban adtak a legnagyobb arányban igenlő válaszokat: 

Hasonlóan a térségünkben ítélték meg a saját lakhatást, míg a nyugat-európai országok lakosai körében 30-40 százalék volt azok aránya, akik szerint ez egyáltalán nem vagy nem fontos.

Ezzel összhangban – hangsúlyozta az intézet – Nyugat-Európában jellemzően lakbértámogatási programok érhetők el, amelyek a jövedelem függvényében jellemzően a bérleti díj 25-30 százalékát fedezik. Példa erre Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Spanyolország és Svédország, de Lengyelország és Csehország is.

A saját tulajdonhoz jutást támogatja például Lettország és Lengyelország is, mindkettő program magyar mintára került bevezetésre. 

• A lett kormány 2020 júniusában fogadta el a Támasz (Balsts) elnevezésű programot, amelynek megfelelően egy három gyermekes család 8 ezer eurót kaphat az otthonteremtéshez, vagy 10 ezer eurót, ha a család az energiahatékony követelményeknek megfelelő (nullás energiaigényű) otthont vesz. 
• A lengyeleknél garantált hitel nyújtható egy lakás vételárának vagy egy családi ház építési költségének 100 százalékáig 2022. május végétől.

A népességfogyás még nem állt meg

Noha a kormány intézkedései a családok érdekében vitathatatlanul széles körűek, egyelőre a demográfiában a kívánt eredményeket még nem hozták meg. A Világgazdaság tavaly ősszel írt arról, hogy új program szükséges a népességfogyás megállításához. A legutóbbi népszámlálás óta 

miközben a KSH legújabb előrejelzése szerint 2050-ig további, közel 1 millió fős csökkenés valósulhat meg.

A tavalyi Budapesti Demográfiai Csúcson is elhangzott, hogy a családpolitika csak lassítani tudta a népességfogyást, de megállítani nem, ezért új eszközökre van szükség.