Az elmúlt évben 7,1 millió fuvart jelentettek be az adóhivatalnak – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára. A pénzügyőrök – akik kockázatelemzés alapján kiemelten vizsgálják az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) szabályainak betartását – 2023-ban több mint 65 ezer közúti ellenőrzést végeztek.
Jelentősen kibővült a tavalyi év óta az ekáer szerepe: amellett, hogy továbbra is ez a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben, a magyar gazdákat és a fogyasztókat is védi – szögezte le.
Hozzátette, a kétes minőségű ukrán gabonaszállítmányokra ugyanis speciális ekáer-bejelentési kötelezettség vonatkozik. Így a behozatali tilalmat nem lehet kijátszani úgy sem, hogy az ukrán gabonát kerülő úton, például Románián keresztül hozzák be.
Az ekáer eredményességét a nemzetközi érdeklődésen kívül a statisztika is alátámasztja – nyomatékosította az államtitkár. Tavaly kifejezetten csak az ekáer-adatoknak köszönhetően több mint 10 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel az adóhivatal. A törvénysértések miatt kiszabható mulasztási bírság összege pedig meghaladta a 250 millió forintot. Izer Norbert felhívta a figyelmet: az áfacsalókkal szemben is hatékony az ekáer, hiszen sokszor önmagában bizonyítja, hogy az áru eladása után úgy igényelik vissza az áfát, hogy valójában semmilyen értékesítés nem történt, az áru el sem mozdult a raktárból, csak papíron utazott.
Lengyel szakemberek még 2017 februárjában a regisztrációtól kezdve az ellenőrzésen keresztül egész a szankciórendszerig górcső alá vették az utaztatásos áfacsalásokkal szemben hatékony magyar modellt, az ekáert. A magyar példa alapján 2017 májusától egy az ekáerhez hasonló rendszert vezetett be Lengyelország, idén februárban pedig a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei iránt érdeklődtek. A magyarországihoz hasonló rendszer működik évek óta Romániában és Portugáliában, és folyamatos az érdeklődés a többi tagország részéről is – összegezte az államtitkár.
Izer Norbert hangsúlyozta: a magyar adózás történetében is új korszak kezdődött, hiszen az új adófajták bevezetése vagy az adóemelések helyett a kormány a meglévő adókat szedi be egyre hatékonyabban. Aláhúzta, annak érdekében, hogy az adóeltitkolók is megfizessék az államkasszát megillető közterheket, számos online eszközt vetett be a kormány, amelyek azóta másolandó modellé váltak világszerte. Az online pénztárgépek 2014 szeptemberi bevezetését követte 2015-ben az ekáer, majd 2018-ban az online számla – idézte fel.
A gazdaságfehérítésben nincs megállás, jövőre újabb online eszköz érkezik – szögezte le. Mint mondta: Magyarország lehet az első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát. Az újfajta megoldás nemcsak környezetkímélő és költséghatékony, hanem a fogyasztónak is könnyebbséget hoz, és leegyszerűsíti a vásárlást. A nyugta, a garanciajegy papírját ugyanis nem kell őrizgetni, mivel néhány kattintást követően bármikor elérhető lesz okostelefonon.
