Ugyan nem sokkal, de kicsit még rosszabb lett a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete is februárról márciusra a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb felmérésre szerint.
A Századvég kiemelte, hogy a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig mínusz 12,9-re gyengült, aminek a fő oka a szervezet szerint az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság.
Az elemzés szerint a konjunktúraérzet további jelentős javulására akkor nyílna lehetőség, ha:
- a háború véget érne,
- az a jegybanki célsávban, 2–4 százalék közötti szinten stabilizálódna,
- a kamatkörnyezet is még kedvezőbbé válna, és
- az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnának ki.
Kicsit még borúsabbak a várakozásaink
Az eredmények részletezésekor a Századvég felhívta a figyelmet, hogy a lakossági alindexek közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. Miközben a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, a legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése.
Arra a kérdésre, hogy „Tart ön attól, hogy akár ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő hat hónap során?”, döntően azt a választ adták, hogy nem tartanak ettől.
A válaszadók immár több mint a fele, 52,9 százaléka egyáltalán nem tart a munkahelye elvesztésétől.
Az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a lakossági gazdasági közérzete:
A korcsoportok szerinti bontást vizsgálva két kategóriában javult a konjunktúraérzet:
- a 30–39 évesben mínusz 17,5-ről mínusz 15,5-re,
- az 50–59 éves korosztályban mínusz 18,6-ről mínusz 14,3-re,
- a legoptimistábban mégis a 18–29 éves korosztály (mínusz 12,7),
- legpesszimistábban a 40–49 éves korosztály (mínusz 17,8) vélekedett.
Mindez kivált figyelemre méltó azok után, hogy januárban jelentős mértékben javult a lakosság gazdasági közérzete.
A mezőgazdaságot elkedvetleníti a gabonaimport
A vállalatoknál mért friss eredmények hasonlóan alakultak a lakosságiakhoz: az alindexek közül három gyengült, egy javult. Romlott az iparági környezet, az üzleti környezet és a gazdasági környezet megítélése, viszont a termelési környezeté kedvezőbbé vált.
A legnagyobb, ráadásul negatív változás ugyanakkor az árfolyam-várakozásokat illeti.
Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?”, a februárihoz képest 4,5 százalékponttal kevesebben (26,0 százalék) mondták azt, hogy nem változik az árfolyam, viszont 1,6 százalékponttal többen (42,8 százalék), hogy kismértékben, 3,3 százalékponttal többen (13,2 százalék) pedig, hogy jelentősen gyengülő árfolyamot prognosztizáltak.
Így változott a lakossági gazdasági közérzete az elmúlt három évben:
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektor esetében csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. A kereskedelemben és a szolgáltatásoknál javulás tapasztalható, a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban viszont negatív változás jellemezte a vállalatok gazdasági közérzetének módosulását februárról márciusra.
A mezőgazdaság jelentősen negatívabb konjunktúraérzetét alapvetően az ukrán árudömping veszélye magyarázza.
A felmérés metodikájaA havi rendszerességű felmérésben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. Minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. |
