
A nagy AI-sztori: rossz hír a magyar cégeknek, aki kimarad az AI-ból, az lemarad
A mesterséges intelligenciáról szóló viták gyakran technológiai oldalról közelítik meg a kérdést: melyik modell a jobb, melyik eszköz a gyorsabb, vagy melyik platform tud többet. Filó Angéla AI-specialista, az AI-Mentor alapítója szerint azonban a magyar cégek számára ma már nem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy képesek-e alkalmazkodni. A műsor állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Nem a technológia hiányzik
A szakember szerint a legtöbb vállalkozás már hallott az AI-ról, kipróbálta a ChatGPT-t vagy valamilyen más generatív modellt. A probléma nem az ismeretlenség, hanem a bizonytalanság. Sokan attól tartanak, hogy elveszíthetik a munkájukat, mások nem tudják, hogyan építsék be a napi folyamatokba az AI-t, miközben a fiatalabb generációk egyre természetesebben használják ezeket az eszközöket.
Filó Angéla szerint a legtöbb cég rossz helyen kezdi az átállást az AI-ra. Mielőtt automatizációról, chatbotokról vagy intelligens asszisztensekről beszélnének, rendbe kell tenni az adatokat. Megfelelő fájlstruktúrák, következetes dokumentumkezelés, tiszta adatbázisok és átlátható vállalati folyamatok nélkül ugyanis az AI sem tud hatékonyan működni.
A rossz minőségű adatokból rossz minőségű eredmények születnek.
Különösen érzékeny területeken továbbra is szükség van emberi kontrollra, legyen szó ügyfélszolgálatról, egészségügyről vagy stratégiai döntésekről. Filó Angéla szerint a legnagyobb tévhit az, hogy az AI minden problémát automatikusan megold. A siker kulcsa inkább az, hogy a vállalatok megtalálják azokat a repetitív, szabályszerű folyamatokat, ahol valódi segítséget jelenthet.
A vezetők is félnek lemaradni
Filó Angéla több olyan példát is említett, amikor cégvezetők saját kezdeményezésre, akár hétvégén jártak AI-képzésekre. Nem azért, mert kötelező volt számukra, hanem mert azt látták, hogy a fiatalabb munkavállalók sok esetben gyorsabban és hatékonyabban használják az új eszközöket. Az AI így már nem csupán technológiai kérdés, hanem vezetői kompetencia is lett.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy az AI nemcsak megszüntethet, hanem létre is hozhat új pozíciókat:
Filó Angéla szerint egyre több vállalatnak lesz szüksége olyan szakemberekre, akik egyszerre értik az üzleti problémákat és az AI lehetőségeit.
Nem feltétlenül fejlesztőkre, hanem olyan AI-generalistákra, akik képesek összekötni a technológiát a vállalati működéssel. A legtöbb magyar cég számára már nem az a kérdés, hogy érdemes-e foglalkozni a mesterséges intelligenciával. Sokkal inkább az, hogy milyen gyorsan tudják beépíteni a működésükbe. Mert miközben a technológia fejlődik, a munkavállalók már most használják. És azok a magyar cégek, amelyek nem alakítanak ki tudatos stratégiát, könnyen azt vehetik észre, hogy az AI már jelen van a szervezetben – csak éppen nem az általuk meghatározott szabályok szerint.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Mit csinál egy AI-specialista és mivel foglalkozik az AI-mentor? (01:13)
- Tényleg életkor kérdése az AI iránti nyitottság? (05:16)
- Minden problémára más AI-eszköz kell? (08:16)
- Tényleg csökkenti a költségeket az AI? (16:44)
- Milyen területeken marad nélkülözhetetlen az ember? (19:05)
- Mitől lesz hiteles egy AI-alapú ügyfélszolgálat? (24:01)
- Mely munkakörök kerülhetnek először veszélybe? (28:33)
- Milyen új AI-szakmák jelennek meg a vállalatoknál? (31:09)
- Hogyan változtathatja meg az AI a magyar vállalkozásokat? (38:16)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.







