Részben osztotta meg a monetáris tanácsot a kamatcsökkentés gyorsítása – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának február 27-i kamatdöntő ülésének most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvéből. Mint ismert, ezen az ülésen döntött a monetáris tanács a kamatcsökkentések átmeneti felgyorsításáról, kisebb meglepetésre ugyanis a várt 75 bázispont helyett 100 bázisponttal, 9 százalékra vágta vissza az alapkamatot.
A jegyzőkönyv megállapítása szerint a monetáris tanács tagjai egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás alacsony, az ország kockázati megítélése pedig tovább javult. Ráadásul a januári kamatdöntés előtt kialakult pénzpiaci zaj okai megszűntek, ezért „a tanácstagok döntő többsége szerint februárra növekedett a monetáris politikai mozgástér”, ami lehetővé tette a nagyobb ütemű kamatvágást.
A nagyobb, száz bázispontos kamatdöntésre szavazott a kilenc tanácstagból hét, köztük Matolcsy György elnök és Virág Barnabás alelnök (továbbá Búza Éva, Gottfried Péter, Kandrács Csaba, Kovács Zoltán, Patai Mihály). Ketten, Kardkovács Kolos és Pleschinger Gyula pedig a kisebb, 75 bázispont mellett tették le a voksukat.
A tanácstagok megítélése szerint a makrogazdasági fundamentumok több területen kedvezően alakultak, ugyanakkor az a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében alakul, az év közepén pedig várhatóan átmenetileg emelkedik.
Az első fél év végére a 6-7 százalékos kamatszint fokozatos elérése a tanács megítélése szerint továbbra is reális
– olvasható a jegyzőkönyvben. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. „A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről” – szól az előretekintő iránymutatás.
