Gyengélkedik az e-kereskedelem, közben pedig a Temu tarol
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak által kiszolgált online rendelések száma alig 7 százalékos növekedést követően 2023-ban meghaladta a 83 milliót . Ennek összértéke mintegy 1474 milliárd forint volt. Ez a teljesítmény a teljes kereskedelmen belül 9,8 százalékos részarányt tesz ki.
Mindent összevetve 2023 gyenge éve volt a piacnak. A GKID elemzőcég idei első negyedéves Digitális kereskedelmi körkép című elemzése szerint 2024-ben az első három hónapban is folytatódott a lendületvesztés. Forgalmi alapon már csupán 6,1 százalékos bővülés mutatkozik az e-kereskedelemben.
Ezzel párhuzamosan a kínai kereskedők olcsó kínálatára a vásárlóerő csökkenése miatt minden korábbinál nyitottabbá váltak a vásárlók Európa-szerte, amit az oldalak és a kampányok gyors és teljes „honosításai” csak könnyebbé tettek.
A kereslet immár fennakadás nélkül találkozhat a drasztikus értéklánc-rövidítés révén kialakult alacsonyabb árakkal és a magas kiszolgálási színvonallal. A jelenség alig fél év leforgása alatt olyan méreteket öltött, hogy már nemcsak az internetes, hanem a hagyományos kereskedelmet is veszélyezteti, ilyen globális hódító többek között a kínai Temu, a Shein vagy épp a török Trendyol.
Éppen e cégek miatt anomália keletkezett a rendszerben. Bár a statisztika szerint 7 százalék körül növekedett tavaly az e-kereskedelmi rendelések száma, valójában ez több mint 32 százalékkal növekedett, mert a hazai számok nem mutatják a nemzetközi felületekről történő rendelést – elemezte a piaci helyzetet Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere. Az adatai szerint 2023-ban a rendelésszám itthon elérte a 102 milliót.
A magyar e-kereskedelmi piac egyre inkább más képet fest kínálati és mást a keresleti oldalról nézve. Miközben a belföldi és magyar piaci fókuszú uniós cégek sorra számolnak be csökkenő forgalomról és megtorpanásról, addig a vásárlók egyre több rendelést és pénzt hagynak ott a globális e-kereskedők felületein
– folytatja Madar.
A Digitális kereskedelmi körkép a belföldi webáruházak hangulatát is vizsgálta. A felmérésben megkérdezett e-kereskedők a legnagyobb problémát a vásárlóerő és a kereslet csökkenésen túl a hirdetési költségek emelkedésében látják, ezt követi a termékek árának folyamatos növekedése, valamint a külföldi, kínai kereskedők szerepének erősödése. Ezek a problémák ráadásul nem is függetlenek egymástól, és a kínai térhódítással párhuzamosan a kereslet további csökkenése és a hirdetési költségek emelkedése várható.
A kínai webáruházak forgalom- és vásárlóelszívó hatását az online FMCG-szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti
– összegezte a hatásokat Timár Szabolcs, a GKID vezető elemzője és partnere.
És bár a GKID érthetően erősen hangsúlyozza az itthoni e-kereskedők Temuval kapcsolatos aggályait, a számok inkább csak átmeneti állapotról szólnak. A GKID adatai szerint a Temunak itthon nagyjából 1,5 millió vásárlója van, és a cég megjelenése hozzájárult a piac tágulásához (a valamivel kevesebb mint négymillió rendszeres online vásárló számának növekedéséhez), de a cég csak nyolc hónapja működik itthon, és rendkívül alacsony bevezető árakkal jelent meg, magyarán az újdonság erejével hat a cég. Ennek köszönhetően egyébként 22,5 milliárd forint forgalmat hozott az első három hónapban itthonról, ami a teljes piac 7 százaléka. A GKID szerint az egész éves teljesítménye a jelenlegi számok alapján elérheti a tízmilliós rendelésszámot.
