Brutális kárösszeggel indult a viharszezon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják az 1,7 milliárd forintot, és több mint tizenhatezer bejelentéshez kapcsolódnak – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Mint írták, az utóbbi adat egynegyedével több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
Ezekben az adatokban még nincsenek benne a hétvégi viharkárok,
amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, miként hiányoznak belőlük a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben keletkezett károk is. Főleg a május 17–25-én, valamint a hónap utolsó napján dúló viharok beázások, jégverés, felhőszakadás, villámcsapások másodlagos hatása nyomán nőtt a bejelentések száma, leginkább Budapesten, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, továbbá Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térségében.
Tavaly a viszonylag „barátságosabb” májust követően a június és az augusztus is katasztrofálisabbnak bizonyult,
s a négy hónapot követően 13 milliárdnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg. Idén június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján ugyancsak további nehéz hónapok előtt állnak a társaságok.
A bejelentők között már lehetnek olyan ügyfelek is, akik az idén először megrendezett márciusi lakásbiztosítási kampány hatására kötöttek lakásbiztosítást. Nekik és a régi ügyfeleknek az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom Mabisz-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetők. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés, ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbi adatokat.
Ez főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek köszönhető. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká.
Mi is az az alulbiztosítás?Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káreseménynél pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. |
Alulbiztosítottsághoz vezethet az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva, Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk – figyelmeztet a Mabisz.
