Döbbenetes kijelentést tett Magyar Péter: szerinte államcsőd szélén volt Magyarország májusban – Kósa Lajos ezzel a mondatával egyszer már bedöntötte a forintot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar Péter miniszterelnök a parlament plenáris ülésének vitájában azt állította, hogy 2026 májusában, amikor átvették a kormányzást, Magyarország az államcsőd szélén állt. Emlékezetes, hogy 2010 nyarán Kósa Lajos, a Fidesz korábbi politikusa tett hasonló kijelentést, amiután Orbán Viktor miniszterelnök is magyarázkodni kényszerült.
Döbbenetes kijelentést tett Magyar Péter: szerinte államcsőd szélén volt Magyarország – Kósa Lajos ezzel a mondatával egyszer már bedöntötte a forintot
A kormányfő Zsigó Róbert, a Fidesz országgyűlési képviselőjére reagált. A bajai illetőségű politikus szerint tudatos félrevezetés azt állítani, hogy a magyar gazdaság romokban van, amit azzal magyarázott, hogy nincsenek sem devizahitelek, ahogy 2010-ben, illetve nincsen jelen a Nemzközi Valuttalap sem hazánkban.
Amikor átvettük a kormányzást, ilyen picin múlott, ahogy kivéreztetve átadták a költségvetést, hogy nem lett államcsőd
– ezt válaszolta aztán Zsigónak Magyar Péter, aki szerint ha nem lett volna hurráoptimizmus a külföldi befektetőknél, hogy jön egy kormány, amely betartja a szabályokat és felelős költségvetési politikát fog folytatni, akkor fizetésképtelen lett volna a költségvetés.
Bár nem tudjuk, hogy konkrétan mire utalt Magyar Péter, de lényegében semmi nem támasztja alá az érvelését.
A magyar államadósság finanszírozása az elmúlt hónapokban végig stabil volt, az államkötvényeket zsákolták a befektetők. A forint kétségtelenül erősödött az áprilisi választás óta, de már előtte is eltávolodott a 400-as szinttől.
Eltúlozza a költségvetés állapotát egy ideje a miniszterelnök
Ugyanakkor nem először riogat a költségvetési számokkal a kormányfő. A háromnapos kihelyzett kormányülés után beszélt arról Magyar Péter, hogy köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált.
A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol
– fogalmazott Magyar, aki rámutatott arra is, hogy a költségvetés átvilágítása után azt látják, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet. Az újdonsült kormányfő egyenesen Gyurcsány Ferenchez hasonlította Orbán Viktort, amiért szerinte ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy korábban a szocialista miniszterelnök.
Magyar Péter mondatai után Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak adott válaszában azt mondta, a költségvetési számok ismerete nélkül nehéz pontos diagnózist adni.
Részben a politikai kommunikáció számlájára írta a miniszterelnök szavait, ugyanakkor szerinte az is látszik, hogy az első hónapok után van a szokásosnál egy jelentősebb mértékű hiánytöbblet.
"Az biztos, hogy a választások előtti költekezés sok pénzbe került" – fogalmazott az elemző, majd hozzátette, hogy ezzel együtt lesznek források, amelyeket a kormány a hiány csökkentésére tud majd fordítani.
Török arra is kitért, hogy Magyar Péter állítása szerint az átadás-átvétel során Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter azt mondta Kármán András pénzügyminiszternek, hogy a költségvetési hiány idén 6,8 százalék körül alakulhat. A Raiffeisen Bank elemzője szerint ez lehet az iránymutató, ő maga 6,5 százalékos deficitet vár 2026-ban.
A hitelminősítők sem látják tragikusan a költségvetés helyzetetét
A kormányfő szavait a nemzetközi elemzőházak is cáfolják. Az elmúlt hetekben egymás után értékelték a magyar államadósság besorolását a hitelminősítő intézetek, és egyik sem festett ilyen drámai képet a magyar költségvetésről.
A Moody's májusban erősítette meg Magyarország besorolását. Amellett, hogy a magas költségvetési hiányt és a gyenge gazdasági növekedést kockázatként azonosította, kiemelte az uniós források hazahozatalát, valamint Brüsszel és Budapest javuló kapcsolát pozitívumként.
Az amerikai cég a költségvetési hiányról azt írta, hogy előrejelzésük szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 4,7 százalékról az idén legalább 5,2 százalékra emelkedik az előző kormány által a választások előtt végrehajtott költekezések miatt.
A Standard and Poor's ennél magasabb hiányt vetített előre. A hitelminősítő intézet május 29-i ítéletében arra mutatott rá, hogy 2026-ra az államháztartási hiány várhatóan a GDP 6,75 százalékára emelkedik a választás előtti kiadások miatt. Azt is írták, hogy a fiskális ösztönzőknek a visszavonása politikai kihívást jelenthet, különösen ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is ténylegesen zárva marad, és ezzel meghosszabbodik a magas globális olaj- és gázárak időszaka.
Legutóbb pedig a Fitch jósolt. „A választások előtti költségvetési lazítások és eseti támogatások, beleértve az üzemanyag- és energiatartalmú intézkedéseket, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel kapcsolatos esetleges visszatérítések a költségvetési hiányt a GDP 6,4 százalékára emelik 2026-ban” – vetítették előre londoni elemzők. A Fitch ugyanakkor fokozatos konszolidációt is remél, kiemelve, hogy az új kormány kötelezettségvállalást tett, hogy 2030-ig teljesíti az euróbevezetési kritériumokat.
Tavaly novemberben emelte meg a hiánycélt Nagy Márton
Eredetileg 3,7 százalékkal tervezte a 2026-os költségvetést az Orbán- kormány, majd tavaly novemberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és az uniós források akadozása miatt felemelik a hiánycélt 5 százalékra. Egészen pontosan azt tervezte, hogy három egymást követő évben stagnálhat a magyar költségvetés hiánya. Ez tavaly teljesült, végül a módosított célnál is jobb lett a 4,7 százalékos eredményszemléletű deficittel.
Ugyanakkor a pénzforgalmi hiány már nehezebb dió, 2025-ben összesen 5738,7 milliárd forintos rekord pénzforgalmi hiánnyal zárt az évet az államháztartás. Majd ezek után jött az idei év első pár hónapja, amikor jelentős összegű jóléti kiadásokról döntött a leköszönő kormány, ami komoly nyomot hagyott a költségvetés számaiban. Áprilisban 3743 milliárd forintnál állt a halmozott hiány, ez az egész éves eredeti terv 90 százalékának, a módosított terv 70,7 százalékának felelt meg.
Hogy nincs akkora baj a költségvetésben, mint amit magyar Péter állít, azt maga az Államadósság Kezelő Központ támasztja alá. Az ÁKK ugyanis nem változtatott a finanszírozási tervén. Ha igaz lenne Magyar állítása, akkor már rég pluszforrás bevonásáról döntött volna.
