Odasóznak a héten érkező mesterségesintelligencia-szabályok az EU-ban segítség helyett – magyar figyelmeztetés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAugusztus 1-jén lép hatályba az Európai Unió mesterséges intelligenciát (MI) szabályozó rendelete, az úgynevezett AI Act, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők. A szabályozás számos kérdést is felvet. Többek között erről is beszélt Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese.
Kockázati alapon szabályoznák az MI-rendszereket
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. július 12-én hirdették ki a világ első, mesterséges intelligencia (MI) megoldások működését átfogóan szabályozó rendeletének (AI Act) szövegét. A jogszabály augusztus 1-jén lép hatályba, de fokozatosan kell majd alkalmazni, s egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően, 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része.
A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegye, beleértve ebbe a manipulált tartalmak jelölésének kötelezettségét.
A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz, és ennek megfelelően több kategóriát nevez meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól kezdve a magas kockázatig. Ezek a besorolások kötelezik majd a fejlesztő, gyártó, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keretek megfelelő alkalmazására, az előírt biztonsági intézkedések megtételére.
Azt, hogy milyen bonyolult és átfogó szabályozásról van szó, jól jelzi, hogy csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.
A GVH is foglalkozik az MI-vel
A mesterséges intelligencia problémakörével a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is aktívan foglalkozik. A GVH az uniós versenyhatóságok körében elsők között indított piackutatást a témában 2024. január elején. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése, exponenciálisan növekvő fejlődése és sürgetett piacra dobása alapvetően két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során.
A GVH közleménye szerint
az MI-alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre.
A mesterséges intelligencia új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban – figyelmeztetnek.
Az MI kiszolgáltatottá teheti a fogyasztókat?
Hozzáteszik: véleményük szerint
az MI-alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amelyet a mesterséges intelligenciától kapott, hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
Az MI-rendelet áll az új GVH Podcast középpontjában
A mesterséges intelligencia került a fókuszba a GVH Podcast legfrissebb epizódjában is, amelyben Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a GVH Versenytanácsának elnöke részletesen beszélt arról is, hogy miért érzékelünk ekkora hype-ot a mesterségesintelligencia-technológiák körül, illetve hogy a versenyjog mint jogterület képes-e lekövetni a turbulens technológiai fejlődést.
A beszélgetésben Tóth András rávilágított, hogy
2010 után exponenciálisan felgyorsult a mesterséges adatosítási folyamat, amelyből ma még egyénileg ugyan ki lehet maradni, ugyanakkor ez előbb-utóbb minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz.
Az augusztus 1-jén hatályba lépő AI Act szabályozással kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok, mindig felvetik az innováció korlátozását. Kifejtette azt is, hogy az AI Act kapcsán is elhangzanak ilyen bírálatok. Tóth András úgy véli: „Nagyon úgy látszik, hogy az Európai Unióban a jog akarja megmondani, hogy milyen keretek között innoválhatsz, ez pedig kiveszi a fejlődés hajtóerejét.”
