A magyar gazdaság alakulása: megérkezett a kormány reakciója – elmagyarázták, mi történik

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, csütörtök reggel közreadta friss gyorsjelentését a KSH a magyar kiskereskedelem júliusi alakulásáról. A nyár közepéről a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Ahogy írtuk, önmagában az jó hír, hogy éves bázison minden hónapban növekedés történik a boltok forgalmában, van azonban egy másik mutató a kiskereskedelemben, amely továbbra sem ad különösebb életjelet. Ez pedig a havi alapú változás. A nyár közepén ebben semmilyen előremozdulás nem állt be, és a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva.

A magyar gazdaság alakulása: megérkezett a kormány reakciója – elmagyarázták, mi történik

A kormányzat, egészen pontosan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonnal közleményben reagált a friss számokra. Ebben először is azt emelték ki, hogy júliusban is folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de azt sem kerülték meg, hogy az előző havi 0,2 százalékos mérséklődést követően, júliusban stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene.

Rámutattak, hogy a kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. Egyúttal azt is kifejtették, mi ennek az oka, miért lassabb a kereskedelmi forgalom növekedése.

1. A háztartások óvatos magatartása kitart, az óvatossági motívum lassú ütemben oldódik.
2. Az adatok alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak, és külföldön fogyasztanak,
3. a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket.
4. Miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és a turizmus iránti keresletét növeli.

Mindez együttesen jelenik meg egyebek mellett a kiválóan alakuló turisztikai adatokban, illetve a külföldről történő internetes rendelések meredek emelkedésében is.

Az NGM hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi forgalom erősödése ugyanakkor továbbra is a gazdasági növekedés motorja, amelynek bővülése a 4,7 millió feletti foglalkoztatottság és a jelentősen emelkedő reálkeresetek (az első hat hónapban közel 10 százalékkal nőtt a családok keresetének vásárlóereje) hatására tovább folytatódhat.

A kormány célja a gazdasági verseny élénkítése, a kereskedelmi szereplők közötti kíméletlen árverseny fenntartása, valamint a fogyasztók tájékozott döntéseinek elősegítése, amelynek érdekében továbbra is működteti az árfigyelő rendszert – zárta közleményét a tárca.