BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erre ébredt Magyarország: útfejlesztések és autópálya-építések tömegét jelentette be a kormány – tízezer milliárdot költenek rá

A magyar kormány szinte a semmiből jelentette be, hogy tömeges útépítéseke tervez. Ezekről a projektekről van szó, például összekötnék a Kárpát-medencei városokat. De komoly hangsúlyt kap a mellékutak felújítása is.

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, rendkívül fontos Magyar Közlöny-szám jelent meg szerda este. A 74 oldalon át sorolt kormányzati döntések között ugyanis szerepel a 2035-ig szóló állami építési beruházások koncepciójának elfogadása is.

Ennek vaskos része a vasúti fejlesztés, benne a gördülőállomány, tehát új vonatok beszerzésével. Azonban tartalmaz egy kifejezetten közúti koncepciót is, ami gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózat fejlesztéseket tartalmaz.

Erre ébredt Magyarország: útfejlesztések és autópálya-építések tömegét jelentette be a kormány

A megjelent kormányhatározat mellékletében az olvasható, hogy az alábbi beruházási csomagok megvalósítása lenne indokolt.

  1. Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések – összesen 16 beruházás keretében (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 610 kilométeren gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú közel 360 kilométer, amelyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2900 milliárd forint.
  2. Országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztést elősegítő beruházások – 12 beruházás keretében (amelyből három koncessziós megvalósítású) közel 850 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 540 kilométer. Az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 3800 milliárd forint.
  3. Nagyvárosok Magyarországa érdekében tervezett fejlesztések – a kapcsolódó 25 beruházás (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 280 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztést tartalmaz. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 100 kilométer, amelyek közül az  állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2300 milliárd forint.

És ez még nem minden, ugyanis a főúti, valamint részben mellékúti gerinchálózat fejlesztése külön szempont. Ebből az látszik, hogy

  • a Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések keretében a határ menti térségek gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése érdekében mintegy 160 kilométer ilyen útfejlesztés történne nagyságrendileg bruttó 550 milliárd forint értékben.
  • A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos főúti hálózat 30 percen belüli elérésének biztosítása érdekében szükséges főútfejlesztések 2035-ig a főút és mellékút hálózat bővítését, szolgáltatási szintjének fejlesztését célzó beruházások révén közel 1750 kilométer hosszúságban bővülne a főúti és mellékúti úthálózat (benne 30 csomóponti, 14 hídépítési, továbbá 39 elkerülő úti és 8 mérnökségi telep fejlesztésével) nagyságrendileg bruttó 5700 milliárd forint értékben.
  • Az ipari és technológiai központok közúti elérhetőségének javítását célzó fejlesztések érdekében ugyancsak 2035-ig tervezetten nagyságrendileg 140 kilométer úthálózati elem kapna fejlesztést mintegy bruttó 440 milliárd forint értékben.
NÚSZ
autópálya
e-matrica
pótdíj
Útfejlesztések és autópálya-építések tömegét jelentette be a kormány / Fotó: AFP

A közúti felújításokról is döntött a kormány

A közúti koncepció része egy másik nagyon fontos szempont, méghozzá a felújításoké. Leírják, hogy a főutak esetén a nagy forgalmi terhelés miatt az állapotromlás gyorsabb, mint a mellékutakon, így a szükséges karbantartási tevékenység mellett általában húszéves élettartam érhető el. A 7018 kilométer hosszú hálózaton a húsz éves felújítási ciklusidőt alapul véve évente átlagosan a hálózat 5 százalékán, 350 kilométer hosszon szükséges a felújítás.

A főutak felzárkóztatásához 3726 kilométer hosszú hálózati szakaszt szükséges felújítani tíz év alatt,

ami átlagosan 375 km/év beavatkozási mennyiséget jelent. Ez egyébként nem sokkal több, mint a felújítási ciklusidő szerinti 350 km/év és 3500 kilométer hossz.

A mellékutak esetén jellemzően kisebb a forgalmi terhelés, ezért megfelelő fenntartási tevékenység mellett hozzávetőleg 30 évig is használható állapotban tartható a burkolat. Azaz a 23116 kilométer hosszú hálózaton a 30 éves felújítási ciklusidőt figyelembe véve évente a hálózat 3,3 százalékán, 770 kilométer hosszon szükséges a felújítás. A mellékutak felzárkóztatásához 11193 kilométer hosszon szükséges a felújítás tíz év alatt, ami átlagosan 1120 km év beavatkozási mennyiséget jelent a felújítási ciklusidő szerinti 770 km/év és 7700 km hossz helyett. Ez már számottevő különbség.

Külön ügy az önkormányzati utak kérdése. Erről a koncepció kijelenti, hogy „javasolt az  önkormányzati kezelésű helyi közutak fejlesztésének támogatása központi költségvetési forrásból”. A beruházások támogatása pályázatos formában lenne, konzorciumi vagy önkormányzati lebonyolításban. A helyi önkormányzatok pályázhatnának a későbbiekben meghatározandó keretösszeg erejéig. Ezeket a felhívásokat a közigazgatási és területfejlesztési
miniszter (Navracsics Tibor), mint a kormány helyi önkormányzatokért felelős tagja írná ki és kezeli.

Kiment Pekingbe a magyar újságíró és olyan kínai autókat látott, hogy leesett az álla – videó

Itt az ideje tudomásul venni, hogy immáron a kínai autómárkák adják a 21. századi járműipar krémjét. Kína járműipara már nem másol, hanem olyat tud, amit rajta kívül senki más a világon. A pekingi autószalon egyszerre volt kijózanító és sokkoló Európának.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.