Ő lesz az új MNB-elnök: Orbán Viktor örökös pénzügyminisztere, akinek kétszer kellett rendet tennie az államkasszában
A legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választottam, Varga Mihályt jelölöm jegybankelnöknek, aki elfogadta felkérésemet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Ezzel eldőlt, hogy 2025. március elsejétől a jelenlegi pénzügyminiszter veszi át Matolcsy Györgytől a stafétabotot a Magyar Nemzeti Bank élén.
A mai bejelentés ugyanakkor senkit nem érhetett meglepetésként, a kormányfő már szeptemberben utalt egy nagy kormányzati átalakításra, amikor arról beszélt, hogy kell egy Erhard-típusú csúcsminiszter, aki a költségvetési és gazdasági eszközöket egy kézben tartja. Ennek az embernek a személye összefügg azzal, hogy a jegybankelnöki szék március 1-jén megüresedik. Tehát nyilvánvaló vált, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter.
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, ismerve a piaci pletykákat, szinte kész tényként kezelték, hogy Varga Mihály lesz a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke. Erre még rá is kontrázott a miniszterelnök a hároméves bérmegállapodás aláírásán, ahol azt úgy fogalmazott,
Varga Mihálynak hattyúdal, Nagy Mártonnak szép új nyitány.
De hogyan jutott el idáig az az ember, aki ha nem is volt mindig Orbán Viktor miniszterelnök jobbkeze, de közvetlen környezetéből sosem esett ki?
Karcagról indult első Orbán-kormány második pénzügyminisztere
Varga Mihály karcagi születésű, 1989-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem áruforgalmi szakán, ezt követően az 43. sz. Állami Építőipari Vállalat gazdasági revizora volt, majd 1990-től a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa. Rögtön az első Országgyűlés tagja lett, azon kevesek egyike, akik azóta parlamenti képviselőnek számít. Kormányzati szerepet először az 1998-as Orbán-kormány töltött be, Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, majd Járai Zsigmond jegybank élére történő kivezetése után pénzügyminiszter.
Bár számos kritika érte az akkori ellenzék részéről, de nevéhez kötődik a magyar gazdaságtörténetben idáig egyetlenegy alkalommal elfogadott kétéves költségvetés.
Az igazi érdeme azonban, hogy ez volt az időszak, amikor a magyar államadósság több évtizede nem látott alacsony szintre csökkent, a 2002-es kormányváltás idején a GDP 55 százalékán állt a hazai adósságmutató. Azaz teljesítette Magyarország az euró bevezetésének egyik fontos feltételének számító maastrichti kritériumot, ami azóta sem sikerült.
Az euró bevezetését sosem vetette fel
Az ellenzéki időkben a Fidesz gazdasági kabinetjét vezette, Matolcsy Györggyel egyetemben azon szűk körhöz tartozott, akinek mindig volt befolyása Fidesz gazdasági programjára. Azonban míg regnáló jegybankelnök leginkább a különös gazdasági vízióival tűnt ki, addig Varga a nyugodt erőt testesítette meg, akit a leginkább az államháztartás állapota iránt érzett felelősség mozgatott. És talán ez magyarázhatja, hogy 2006-ban az Indexnek interjújában az őszödi beszédet követő zűrzavarban, miért érvelt az euró bevezetése mellett.
Társadalmi konszenzus szükséges az euró bevezetése kapcsán: ne csak a politika vagy a gazdaság vezetői értsenek egyet abban, hogy az euró szükséges, hanem értessük meg az emberekkel is annak kézzelfogható előnyeit
– mondta 2006 szeptemberében. Bár azóta lekerült a kormánypártok napirendjéről a közös uniós fizetőeszköz, többször is hallottunk arról, hogy a pénzügyminiszter kifejezetten támogatná az euró bevezetését. Ezt alátámasztja az is, hogy 2023 nyarán a Világgazdaságnak adott interjújában amikor rákérdeztünk arra, hogy nem lett volna-e könnyebb az energiaválság időszakát átvészelni, szokatlan nyíltsággal igennel felelt, de olyan is előfordult az elmúlt másfél évben, hogy egy minisztériumi közleményben az ERM2, azaz euró bevezetésének előszobájába való csatlakozásról jelent meg egy utalás, amit később cáfolni kényszerült a szaktárca.
Szétesett államháztartást kellett Vargának rendbe tennie
Élete legnehezebb vállalására készült Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben választások megnyerésének éjszakáján, ami a körülmények ismeretében egyáltalán nem volt túlzó: mert nemcsak a gazdaság fogott padlót, hanem az államháztartás és finanszírozása gyakorlatilag összeomlott. Az, hogy 2008 őszén nem került csődbe, kizárólag a Nemzetközi Valutalapnak köszönhető, ugyanis olyannyira beszakadt a kereslet a magyar állampapírok iránt, hogy lényegében nem volt aki finanszírozza az államadósságot.
Hogy mennyire ramaty állapotban volt a magyar államháztartás, mekkora terhet vett nyakába az akkori pénzügyi kormányzat, jól mutatja, hogy akkor hatodik éve, az uniós csatlakozás óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt volt az ország, azaz az unió szégyenpadján állt, mert nem tudta teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot.
Egy ilyen helyzetben lett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Varga azonban 2010 és 2012 között Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter lett. Így az ő feladata volt a Nemzetközi Valutaalappal való egyeztetések lebonyolítása. 2011 őszén ugyanis az euróválság előestéjén sorra vágták vissza a magyar államkötvényeket bóvliba a hitelminősítő intézetek, a forint jelentős gyengülése miatt pedig a kormány kisebb arcvesztéssel felérő döntést hozott: visszahívta az egyszer már kirúgott IMF-et. Az azonban az első pillanattól érződött, hogy húzza az idő a kormány. A jegybanktörvény módosításával és a török kártya kijátszásával egészen addig tudta lebegtetni a megállapodást megkötését, 2013-ig, míg a finanszírozási környezet érdemben nem javult.
Azok a boldog békeidők
Noha Varga 2013-tól nemzetgazdasági miniszter lett Matolcsy György jegybankba történő távozásával, valójában a növekedés berúgása döntően a Magyar Nemzeti Bank különböző programjainak köszönhető.
A gazdaságirányítási tandem valahogy úgy nézett ki, hogy míg Varga Mihály tartja a szigorú fiskális fegyelmet és próbálja évre évre csökkenteni az adókat, addig a jegybank a laza monetáris politikán keresztül igyekszik minél több forrást becsatornázni a gazdaságba.
Ez a munkamegosztás tökéletesen is működött, a gazdaság pörgött, a hiány le volt szorítva, miközben az infláció alig volt érzékelhető, így ha valamikor aranykorról beszélhetünk, akkor az biztosan a 2014 és 2019 közötti időszak. Hogy egyébként az erőteljes gazdasági növekedésben mekkora szerepe volt a magas nyomású gazdaságnak, az uniós forrásoknak, a munkaerőhiánynak, és az adócsökkentések, nem tudni, mindenesetre ettől tény, 2018-ban 5 százalék fölött volt a GDP-bővülés mértéke, ami soha nem fordult elő a rendszerváltás óta.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős adócsökkentést hajt végre az akkori nemzetgazdasági minisztérium ezzel párhuzamosan, a 2016-os hat éves bérmegállapodás nemcsak a minimálbért és a garantált bérminimumot emeli, hanem cserébe a szociális hozzájárulási adót 27 százalékról 13 százalékra mérsékli. Ez is közrejátszott abban, hogy mára az adóék a korábbi 50 százalékról 41 százalékra süllyedt. Varga érdeme is, hogy emellett Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének alapját tette le azzal, hogy a társasági adó kulcsát 9 százalékra mérsékelte, ami azóta is a kormány beruházás-vezérelt gazdaságpolitikájának sarokköve.
Amikor a pénzügyminiszter pesszimista volt, Matolcsy meg aranykorról beszélt
Noha az inflációs válság csak később ütött be, először 2019-ben érződött, hogy valami megváltozott, a kormány és a jegybank viszonya is látványosan el kezdett romlani. Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök ebben az időben több ízben szólalkozott össze.
Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna
– ezzel a felütéssel adja meg az alaphangot a Növekedés.hu-n írt publicisztikájában Matolcsy 2019 szeptemberében, akinél az verte ki a biztosítékot, hogy Varga Mihály egy közelgő válságról beszélt előadásában, amire válaszul Matolcsy elmondja, hogy nincs vége az aranykornak. A jegybankelnök tehát nem emlékezett jól legutóbbi, 2024-es Nyíregyházán megtartott beszédében, amiben azt állította, hogy a jegybank már 2019 végén figyelmeztette a kormányt a közelgő veszélyre. Ezzel szemben az igazság az, hogy Matolcsy épp azzal vágott vissza Vargának, hogy megvan a magyar gazdaság felzárkózásnak receptje, tehát alaptalan a miniszter félelme.
Újra rendbe kellett tenni az államkasszát
A Covid okozta leállások miatt óriási költekezésbe kezd magyar kormány, 2020-ban 8 százalékig szalad a költségvetés hiánya, tehát a 2010 óta fennálló egyensúly felbomlik, nem véletlenül ez áll a jegybank és a kormány közötti viták fókuszában. Matolcsy 2022-től kezdve egyre gyakrabban támadta a kormányt, amiért letért a lengyel–magyar felzárkózási ösvényről. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, ez az időszak, amikor kitört a háború, és az infláció közelíti a 10 százalékot, és a jegybank sorra jelenti be a kamatemeléseket.
Hogy a kormány és a pénzügyminisztérium nem siette el a hiánylefaragását, az annak is tulajdonítható próbált egyensúlyozni a növekedés támogatása és a hiánycsökkentése között, több-kevesebb sikerrel.
Míg ezt a nemzetközi hitelminősítők is tolerálták, az unió már kevésbé, 2024-ben ugyanis ismét elindult Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárás. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy idén már tényleg komolyan veszi a kormány a költségvetési konszolidációt, két olyan intézkedést is meghozott, amivel egyelőre úgy tűnik, hogy rendezte a hiány kérdését.
Tehát úgy veheti át Varga a jegybank vezetését, hogy lényégben másodjára rakta rendbe az államháztartást.
Bár az idei közgazdász-vándorgyűlés már a békülésről szólhatott volna a kormány és a jegybank között, hiszen a makromutatók érdemben javultak, ennek nem sok nyoma volt. Varga Mihály Matolcsy kritikáiról csak annyit mondott: egymás meggyőzésének képessége csekély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.