Kettéválhat az építőipar, a lakáspiac már növekszik, a többi még kérdéses

Erősen kezdte az utolsó negyedévet az ipar és a kiskereskedelem után az építőipar is, így az októberi adatok alapján végre kedvező GDP-adatra számíthatunk – hangsúlyozták az elemzők a KSH októberi építőipari gyorsjelentése kapcsán. 

Kérdés persze, hogy ez a kedvező folyamat a negyedév utolsó két hónapjában is megmarad-e – tette hozzá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az adatokat értékelve.

Úgy tűnik, hosszabb távra elválik egymástól az építőipar egésze és egy kisebb szegmens, a lakásépítések és lakóépület-beruházások útjai – jegyezte meg Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, kiemelve, hogy míg az építőipar szeptemberi adatai azt mutatják, hogy a szektor egésze nem talált magára, addig 

Ez az olló 2025-ben tovább nyílhat, miután a jelenlegi szerződésállományok és az új szerződések értéke azt mutatja, hogy a vállalati, valamint az állami megrendelések elmaradása miatt az építőipari kibocsátás jövőre sem fog számottevően növekedni.

Az építőipari teljesítményt alapvetően négy tényező tudná jobban felpörgetni Regős Gábor elemzése szerint, ezek

• a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés, 
• az ipar kilátásainak javulása, 
• az építőipari árak konszolidálódása, hiszen akkor jobban megérné egy-egy beruházás, illetve 
• az önkormányzatok és az állam költségvetési helyzetének javulása.

Az építőipar fellendüléséhez mindenképpen szükség van a gazdasági kilátások javulására, ami jelentős mértékben függ a külső kereslet alakulásától  –  hangsúlyozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Ha ezen a területen fordulat következik be, akkor az ágazat ismét a gazdaság húzóerejévé léphet elő, és a beszállítói láncokon keresztül más ágazatok növekedését is dinamizálhatja.

Mi történt októberben?

Az építőipar termelése októberben havi alapon jócskán, 4,6 százalékkal bővült, ami azonban éves összevetésben még így is 0,5 százalékos csökkenés. 

A két építményfőcsoport termelése eltérően alakult: az épületek építése 5,7 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 7,5 százalékkal emelkedett. Ez Regős szerint azt mutatja, hogy az ipari beruházások mintha lassultak volna, hiszen ezek az épületeknél jelennek meg, míg az állami beruházásokat mintha felpörgették volna, hiszen az egyéb építményeknél ezek a jellemzőbbek.

A Makronóm szakértője, Molnár Dániel szerint a költségvetési szférához kötődő egyéb építményeknél a 7,5 százalékkal bővült termelési volumenben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, ugyanakkor a havi alapú, 10,5 százalékos bővülés az építőipar negyedik negyedéves teljesítménye kapcsán bizakodásra ad okot. 

Mit jelez a szerződésállomány volumene?

Szakértők szerint nehéz egységes képet kiolvasni a jövőre vonatkozóan a rendelésállományból: 

• az októberben megkötött új szerződések volumene 44,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben
• a teljes szerződésállomány 31,8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.

Ez utóbbin belül vegyes a kép: az épületek építésére vonatkozó rendelésállomány stagnál, kismértékben csökken, a növekedés az egyéb építményekhez köthető, azaz 

A harmadik negyedévben tehát az építőipar negyedéves alapon felfelé húzhatja a GDP-t, amely így akár kellemes meglepetést is tartogathat, de az éves alapú hatás még kérdéses.

Biztató, hogy 

az Újház adatai szerint, ezen belül a szerkezetépítésben használt anyagoké – ami leginkább a megkezdett családiház- és társasházépítésekkel korrelál – 24 százalékkal nőtt.