Döntött az Országgyűlés a 13. havi nyugdíjról
Elfogadták a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényt a parlament keddi határozathozatalai során. Az Országgyűlés 134 igen, 47 nem szavazattal, valamint nyolc tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. A törvény január 1-jével kivezeti a különleges gazdasági övezet jogintézményét a törvényi szintű szabályozásból, a területtel kapcsolatos önkormányzati, államigazgatási feladatokat újra az illetékes települési önkormányzat látja el.
Ha valaki elveszti az adókártyáját vagy a tajkártyáját, ezentúl négyezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a pótlásért.
Törvényben szabályozzák az 1-es típusú diabétesszel élő kisgyermekek bölcsődei felügyeletét.
Átalakul a családok átmeneti otthonai által működtetett krízisközpontok, titkos menedékházak, félutas házak korábbi pályázati úton történő finanszírozása, e helyett jövő évtől a költségvetésben rögzítik a támogatásukat.
Törvényi szintre emelkedett a tizenharmadik havi nyugdíj folyósításának februári időpontja.
Az idei az első olyan év, amikor a 18. évüket betöltők kérhetik a Start-számlájukon lévő összeg kifizetését. Rögzítették, hogy a fiatal 23 éves koráig kérheti a számlán lévő összeg kifizetését, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Azt is egyértelműsítették, hogy a 18. év betöltésének napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időszakra, továbbá 1,2 millió forintban korlátozták azt az összeget, amelyet egy természetes személy egy naptári évben befizethet a Start-számlára.
Az Országgyűlés eltörölte a hiánykorlátota 3 százalékot
Törlik a stabilitási törvényből, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Ehelyett az új szabály az lesz, hogy a kormányzati szektor egyenlegéről az alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni.
Az államadósság-mutató értékénél azt határozták meg, hogy annak a viszonyítási évhez viszonyítottan kell csökkennie.
Az önkormányzatokat számos változás érinti
Megtiltották, hogy az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság az önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéssel átruházza.
Előírták továbbá az elmúlt 5 évben a legnagyobb egyenlegváltozékonyságot mutató településtípusok számára év végi egyenlegük becslését, a tervezett és tényleges egyenleg eltérése esetén bírság terheli az önkormányzatot.
Rögzítették azt is, hogy két évre költségvetési biztost kell kijelölni azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyeknél adósságrendezési eljárás indult.
Törvénybe foglalták, hogy a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatok helyi iparűzési többletének a szolidaritási hozzájárulás többletét meghaladó része a Területfejlesztési Alapba utalandó.
Változás a bírósági végrehajtásban
A bírósági végrehajtásról szóló törvényben a munkabérből és egyéb járandóságból történő levonás alóli mentesség eddig 60 ezer forintban volt meghatározva, a jövőben ezt nem összegszerűen, hanem a mindenkori minimálbér nettó összegéhez képest százalékos formában határozzák meg, azaz a levonás nem haladhatja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.
A végrehajtás alóli mentességet kiterjesztik a családi kedvezmény összegére is.
Módosulnak a bíróvá válás feltételei: 30-ról 35 évre emelkedik a kinevezési korhatár és legalább kétéves bíróságon kívüli joggyakorlatot is elvárnak.
Magasabb lesz az adóteher az idénymunkán
A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért méltányosságból támogatást nyújthat társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek térítési díjához, valamint bizonyos esetekben a gyógyászati segédeszközök árához. Nem tartható azonban az alapítvány január 1-jére tervezett indulása - áll az indoklásban, ezért az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig az egészségbiztosító jár el az alapítvány feladatkörébe tartozó ügyekben.
Jövő évtől megszűnik a sérelemdíj adómentessége, csak bizonyos esetekben marad fenn. Ezt azzal indokolták, hogy a sérelemdíj a munkáltatók és a munkavállalók közötti visszaélésszerű alkalmazásáról érkeztek jelzések.
Emelkedik a közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százalékáról 0,75 százalékára, alkalmi munka esetén pedig 1 százalékról 1,5 százalékra.
A Tisza-tó - mint új kiemelt térség - fejlesztési feladatainak összehangolására, koordinálására létrejön a Tisza-tó Fejlesztési Tanács.
A kormány eladhatja a vasutak melletti állami ingatlanokat
A nemzeti vagyonról szóló törvény egyik módosításával kapcsolatban azt tartalmazza az indoklás, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy tervezett törvénymódosítás alapján a jövőben 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény lesz, azaz a jövőben sem tartozik a magán felsőoktatási intézmények körébe.
Felhatalmazást kapott a kormány, hogy dönthessen az országos törzshálózati vasúti pályák melletti állami ingatlanok nemzetgazdasági érdekből történő elidegenítéséről, vagy azokon földhasználati jog alapításáról, osztatlan közös tulajdon létrehozásáról.
Meghatározták azt is, hogy az állami vagyon része az az országos törzshálózati vasúti pálya részét képező ingatlant fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaság, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 10 százalékot.
A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a tárca költözése után eladják a Belügyminisztérium V. kerületi Széchenyi téri épületét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.