A marhahús és a tej is jó árakkal zárta az évet – a húsfogyasztáson az áfacsökkentés segíthetne

Év elején relatíve nyugodt volt a piac, nem voltak olyan kilengések az árakban, mint 2021–2023-ban – áll a Magyar Állattenyésztők Szövetsége lapjában a marhahús és a tej piacáról szóló elemzésben. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az uniós nyers tej ára jóval az ötéves átlag felett állandósult az első fél évben, majd egy növekvő trend rajzolódott ki. A novemberi spot piaci tejár a 2022. októberi csúcsot megdöntve, 100 kilogrammra vetítve a 70 euró feletti szinten új rekordot ért el. Ez az uniós átlagárhoz képest 35, a magyarhoz viszonyítva 50 százalékos különbség. A nyári hónapokban a vaj intenzíven kezdett drágulni, és szeptemberben soha nem látott magasságokba emelkedett, a 8000 euró tonnánkénti árat is meghaladva az egy évvel korábbi szintet 80 százalékkal múlta felül.

Uniós átlag fölött a magyarországi tejtermelés-növekedés

Magyarországon júliusig a nyers tej átlagos felvásárlási ára a kilogrammonkénti 164–166 forintos sávban mozgott, majd három hónap alatt mintegy 10 százalékot növekedve az októberi ár már a 180 forintot is meghaladta, ami 17, az elmúlt öt évben mért októberi átlagárhoz képest pedig már 33 százalékos növekedés. A lendület novemberben sem lankadt: az ár 192,17 forintra emelkedett, ami éves alapon 20 százalékos növekedés.

Az év derekán a nyerstej-exportban is fordulat következett be: az első féléves csökkenést növekedés váltotta fel, így május és november között 75 százalékot javulva 133-ról 233 forintra emelkedett. Ezzel 

• az egy évvel korábbi árat 31 százalékkal múlta felül, 
• a belföldi felvásárlási árnál pedig 21 százalékkal volt magasabb.

Erősödött Magyarország pozíciója a nemzetközi tenyésztési hálózatokban is – derült ki a Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója által elmondottakból. Mint fogalmazott:

Sikerült újraindítani a hazai tenyészértékbecslést, az év harmadik negyedévében sikeresen teljesítették a kötelező nemzetközi teszteket, így a rendszer visszakapcsolódhatott a globális tenyésztési hálózatokba. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a magyar tenyésztők újra élvezhessék a nemzetközi elismerés és együttműködés előnyeit, megerősítve Magyarország helyét a globális tenyésztési közösségben – tette hozzá. Az ügyvezető igazgató azt is nagy eredménynek tartja, hogy az egyesületet bízták meg a kazah tejtermelés nemzeti tenyésztési programjának kidolgozásával.

Marhahús: jó felvásárlási és túlzó bolti árak

A húsmarhatartók élénk élőállat-keresletről és magas felvásárlási árakról számoltak be, de elmondták azt is, hogy 

Ez fehérítené a gazdaságot, és élénkítené a hazai fogyasztást. Ezzel szemben most az egyedülállóan magas, 27 százalékos áfa indokolatlanul a luxuscikk kategóriában tartja Magyarországon a marhahúst. „Az input árak egyre magasabbak, ezért folyamatosan árat kell emelni, ami a 27 százalékos adó mellett nehezebb megtenni, mint az 5 százalékos mellett – mondta a lapnak Kanyar Roland, a Hubertus Kft. állattenyésztési ágazatvezetője.

Papp Sándor törzstenyésztő ugyanakkor úgy véli, hogy a járulékos költségek emelkedése miatt a marhatartóknál nem realizálódott teljes mértékben a magasabb felvásárlási ár. A húsmarháknál azonban van egy kis mozgásterük a gazdáknak: ha kis súlyban nincs jó ára a marhának, akkor tovább lehet őket tartani és később értékesíteni. Ehhez azonban előrelátónak kell lenni a takarmánykészlettel és az istállók vagy kifutók férőhelyével.