Alanyi áfamentesség: megszólalt az MKIK

E hét kedden jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy 18 millió forintra növelnék az alanyi áfamentesség értékhatárát, miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a minimálbér kutatás keretében tavaly novemberben javasolta az alanyi áfamentesség értékhatárának az emelését – derül ki az érdekvédelmi szervezet csütörtöki közleményéből.

Noha a részletek még nem hangzottak el az intézkedésről az MKIK javasolja, hogy erre két lépésben kerüljön sor, melynek első lépcsője már január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal lépjen életbe, és 15 millió forintra emelje az áfamentességet. Ezután a kamara szerint 2026. január 1-jétől emelkedhetne az adómentes értékhatár 18 millió forintra.

Az MKIK szerint az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedésre azért van szükség, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már október környékén el fogja érni a 12 milliós határt, és onnantól vagy a teljesítményük visszafogásával vagy valamilyen szürke, illegális megoldással érik el, hogy ne kerüljenek át áfakörös működésbe, ami visszafogja az utolsó negyedév GDP-növekedési ütemét is.

A közlemény felidézi, hogy az MKIK tavaly november 27-én publikálta a minimálbér kutatásának gyorsjelentését, melyben javasolta az értékhatár 18 millió forintra emelését, valamint a kata valorizálását, ami után Nagy Márton december 3-án találkozott Nagy Elekkel, az MKIK új elnökével. A felek sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást is aláírtak a magyar vállalkozások fejlesztéséről.

A tárcavezető az MKIK javaslatcsomagjára reagálva már ekkor jelezte, hogy abban vannak előremutató javaslatok, és meg is nevezte azok között az alanyi áfamentesség növelését.

A kamara mindemellett a katás adózók rendezetlen helyzetére is felhívta a figyelmet, miszerint 

Ezt az MKIK szerint kétféleképpen lehet kezelni, a magasabb tételes adó választásának lehetőségével, például havi 75 ezer és akár havi 100 ezer forintos tételes adó fizetésével, amiért már a befizetéssel arányos, elfogadható nyugdíjra is lenne lehetőség. Második megoldásként az alanyi áfamentes határérték emelkedésével arányosan legyen a havi kata tételes adóösszege valorizálva, ezzel is biztosítva a kedvezményes adózást választó vállalkozások szociális ellátásainak és nyugdíjának a méltányosabb alapokra helyezését.