Adókedvezményekről döntött a parlament: sok gazdálkodót érint

Elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló jogszabályt az Országgyűlés, ami több ponton is érinti a mezőgazdasági termelőket. Fontos változás például, hogy egyszerűbb lesz igazolni az építményadó alóli mentességet – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára.

A szabály szerint mentesül az építményadó alól az állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, illetve az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (például istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló). A jogszabály feltételként szabja, hogy a gazdálkodó az építményt valóban állattartási vagy növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. 

Ezzel nem is lett volna gond, de az problémát okozott, hogy az adott építmény mezőgazdasági épület, így hiába használta azt a gazdálkodó a termeléséhez, az építményadó alóli mentességgel nem tudott élni – mondta a főtitkár. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz közös kezdeményezésére született jogszabály-módosítás eredményeként ezt az igazolást az illetékes kormányhivatal is ki tudja adni, aminek alapján a gazdálkodó az adómentességet már érvényesíteni tudja.

Változnak a gázolaj utáni visszatérítés szabályai

Az adótörvények módosítása révén bővül a gázolaj jövedéki adója visszaigénylésének lehetősége. A kedvezmény az uniós keretek adta legszélesebb földművelési körre bővül, azaz például a zöldugaron és parlagon végzett mezőgazdasági munkákra is kiterjed. A Magosz főtitkára szerint ez is egy olyan módosítás, amelyet a gyakorlat követelt ki, és sokakat érint, hiszen a támogatási rendszerben is súlya van az ugaroltatás idejének, így ezzel a módosítással a jövedéki adó visszatérítésének előírásai a támogatási szabályokkal kerültek összhangba.

Segít a gazdálkodóknak az is, hogy a törvénymódosítás alapján a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) esetében is illetékmentes lesz a föld használatának átengedése – mondta Cseh Tibor András. A hatályos szabályozás szerint ha egy társaságban valakinek legalább 25 százalékos tulajdoni részesedése van, át tudja engedni a földjét, és illetéket nem kell fizetni.

A CSMT-k egy bizonyos köre – ahol több tulajdonos van, tulajdoni hányaduk meghaladja a 25 százalékot – eddig nem tudott „beleférni” ebbe a kedvezménybe, de a szabályozás most már ennek a körnek is biztosítja az illetékmentességet. Így már nem minősül a földszerzéskor vállalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag.

Ezáltal nem veszíti el a korábbi termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentességét (pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére nem válik kötelezetté). A Magosz főtitkára emlékeztetett arra is, hogy 

A gazdaságátadási szerződés specialitása, hogy egyetlen megállapodással a gazdasághoz tartozó összes vagyonelem és jogosultság átadható legyen a fiatalabb családtagnak. 

A generációváltás felgyorsulását reméli az agrárkormányzat

Ezt a lehetőséget elsősorban a családi gazdaságok kategóriájának biztosítja az állam, így mind az átadónak, mind az átvevőnek őstermelői vagy egyéni vállalkozói státusszal kell rendelkezni. Egy adásvétel vagy egy ajándékozás esetén – néhány kivételtől eltekintve – főszabály szerint vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a szerző félnek. Gazdaságátadási szerződés esetében azonban minden egyéb feltételtől függetlenül biztosítva van az illetékmentesség, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történt a gazdaság átadása.

Ugyancsak főszabály, hogy mivel egy adásvétel után az eladónak jövedelme keletkezik, az után személyi jövedelemadót kell fizetni. Kivétel ez alól a termőföld adásvétele (feltéve, ha a vevő azt legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja), de például a gépek adásvételekor még családon belüli ügylet esetén is adófizetési kötelezettség merülhet fel. A gazdaságátadást azonban önálló jogcímként szabályozzák az szja-törvényben, kimondva, hogy

Ugyancsak főszabály, hogy értékesítéskor meg kell fizetni az áfát, ebben nincs jelentősége a felek hozzátartozói kapcsolatának. A gazdaságátadási szerződéshez viszont adómentesség kapcsolódik, így áfát sem kell fizetni, amit úgy sikerült megoldani, hogy ezt adótechnikailag jogutódlásnak minősítette a jogalkotó.

Nem kell közjegyzői díjakat sem fizetni, a jogszabály ugyanis kimondja, hogy a hitelező és a gazdaságátvevő között létrejövő szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi, a hitelező és a gazdaságátadó között létrejött közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.