Alanyi áfamentesség: kisebb technikai problémát előidézhet az adóváltozás, mutatjuk mit

Miként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön bejelentette, már idén megemelkedik az alanyi áfamentesség határa, mégpedig visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől. Bagdi Lajos, a Niveus szakértője arra kereste a választ, hogyan történik a változás és mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a 12 milliós értékhatárt, de a 18 milliót nem.

Az alanyi áfamentesség visszamenőleg is elrendelhető

Bagdi Lajos adózási szakértő szerint bár az adózási szabályok módosítására szigorú követelmények vonatkoznak, ezek általában az adózókra hátrányos rendelkezések bevezetése tekintetében kötik meg a jogalkotó kezét. A legfontosabb előírás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben található, e szerint 

• a fizetési kötelezettséget megállapító, 
• fizetésre kötelezettek körét bővítő, 
• a fizetési kötelezettség terhét növelő, 
• a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó 

jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

– hangsúlyozta.

Kit hogyan érinthet?

A Niveus partnere szerint az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek, tehát minden idén kiállított számlájuk áfát kell, hogy tartalmazzon, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet.

Éppen ezért, amikor a múltban emelték meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, akkor gondolva az ilyen vállalkozókra, egy rendkívüli alanyi áfamentesség-választási lehetőséget is biztosítottak azoknak, akik a korábbi értékhatárt átlépték, de a megemeltet nem. Így 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, akkor kivételesen azok is választhattak áfamentességet, akiknek 2018-ban az árbevételük több, mint 8, de kevesebb, mint 12 millió forint volt – emlékeztetett Bagdi Lajos.

Jönnek a kérdések

Szerinte kérdés, hogy ezt jelen esetben hogyan tervezik megvalósítani. Ugyanis azok, akiknek az árbevétele korábban 12–18 millió forint között volt, idén értelemszerűen áfás nyugtát vagy számlát kellett, hogy kiállítsanak. 

Vajon nekik is lesz lehetőségük az áfamentesség választására? Ők mit csináljanak a korábban kiállított nyugtákkal, számlákkal? Az összeset módosítaniuk kell és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát beszedték a vevőiktől, tehát úgy lenne igazságos, ha azt vissza is kellene fizetniük – veti fel a szakértő, aki szerint ez nagyjából lehetetlennek tűnik. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy valamilyen szokatlan átmeneti rendelkezéssel kezelik ezt a helyzetet, amelyre – reméli –, rövidesen fény derülhet, amint megjelenik a jogszabály pontos szövege.