Gazdaságpolitikai akcióterv: több millió magyarról és a középosztály megerősítéséről szól

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv, hasonlóan az első Orbán-kormány alatt meghirdetett Széchenyi-tervhez, amely akkor jelentős növekedést és a középosztály felemelkedését hozta el, komoly javulást fog eredményezni a gazdaság és a társadalom szinte minden szegmensében – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska, Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kinevezett főtanácsadója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Kizárólag az Orbán-kormány alatt javult a középosztály helyzete

Szerinte ebben az évezredben mindig az Orbán-kormányok alatt javult a középosztály helyzete Magyarországon.

– emlékeztet rá Szalai Piroska, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében. A régiós országokban mindenhol volt javulás, egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni.

Ezért is volt fontos az olyan rengeteg családot megmentő intézkedések meghozatala, mint a devizahitelezés kivezetése. Szerinte ugyanis a devizahitelezés okozta adósságcsapda a középosztály felemelkedésének egyik gátjává vált, ami a hazai lakosságon belül a fiatal, gyermekes családokat érintette legjobban. Emlékeztetett arra is: érzékeny csapás volt a középosztályra, hogy 2002-ben, amikor hatalomra került a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-kormány, azonnal kivezette az első Orbán-kormány lakáshoz jutást támogató programját, helyette elindította a lakossági devizahitelezést.

Egymillió középosztálybeli menekülhetett meg

Szalai Piroska úgy véli, hogy a magyar gazdaságtörténetben olyan gyors mértékű javulás a középosztály életkörülményeiben még nem következett be, mint 2010-es években. Ez egyrészt köszönhető a devizahitelek kivezetésének, illetve a rezsitámogatási rendszer indításának, valamint a munkahelyteremtés fókuszba állításának, aminek hatására a szegénység is jelentősen csökkent, legalábbis az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a korábbi 30 százak fölötti értékről 20 százalék alá csökkent néhány év alatt,

Szerinte azért is volt probléma, hogy több mint 3-3,5 millió főre duzzadt ez a kockázattal élő csoport, mert ez azt jelentette, hogy ennyivel szűkült a magyar középosztály. Azzal tehát, hogy mostanra egymillió fővel kevesebben vannak kitéve a szegénységnek, ennyivel szélesebb a középosztály.

Nagyon heterogén a magyar középosztály, ezért is sokrétű az Új gazdaságpolitikai akcióterv

Azt azonban hangsúlyozta a főtanácsadó, hogy a középosztály nem egységes. Szerinte érdemesebb úgy nézni, hogy ha a társadalmat jövedelem szerint tizedekre bontjuk, és az alsó és felső két-két decilist kivesszük, akkor a fennmaradó hat decilis tekinthető középosztálynak.

– magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program. Ugyanis vannak köztük, akik most akarnak családot alapítani, ezért a babaváró támogatásra jogosultak körét kiszélesítették, idén már az édesanyák 35 éves korukig jogosultak rá; a vállalkozók számára a Demján Sándor program nyit különböző lehetőségeket; a 25 év alattiak, tehát a legfiatalabbak a korábbi szja-kedvezmény mellett a támogatott munkáshitelt vehetik igénybe.

Emellett ott van még új támogatási formaként a munkaadók által adható lakbértámogatás, ami nemcsak anyagilag jelenthet segítséget egy munkavállalónak, hanem a lojalitását is növeli a munkaadója iránt. Ezek a programok már január elsejével életbe léptek, a családi adókedvezmény emelése azonban majd a nyár folyamán indul, illetve jövőre, 2026 januárjában teljesedik ki. Az utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy családi adókedvezményt Magyarországon milliós nagyságrendben veszik igénybe, ezért fontos segítség rengeteg családnak.

Továbbra is prioritás a lakhatási feltételek javítása

Szalai Piroska arról is beszélt, hogy az elmúlt pár évben nagyot drágultak a lakhatási költségek. Magyarországon az Eurostat adatai szerint ezen a téren jól álltunk, hiszen még 2021-ben is csupán 2,4 százalék volt a lakhatási költséggel túlterheltek aránya – ők azok, akiknél a háztartás bevételének több mint 40 százalékát a lakhatásra, azaz a lakbérre, törlesztésre, rezsire kell költeni. Ez akkor Európában a legjobbnak számított, az uniós átlag közel negyede volt csupán. 2023-ra ez az arány 8,7 százalékra emelkedett, ami az unió átlagának felel meg, de a korábbi itthon megszokotthoz viszonyítva hatalmas szám. 

A probléma szerinte leginkább Budapestre és a vidéki nagyvárosokra jellemző, ahol a rövid távú lakáskiadás, azaz az Airbnb elszívta a hosszú távú bérlők elől a lakásokat, és jócskán megemelte a lakbéreket, valamint az ingatlanok is megdrágultak, mert a befektetési célú ingatlanvásárlók száma erősen megnőtt. Ezen a helyzeten is kíván változtatni az Új gazdaságpolitikai akcióterv, amely amellett, hogy az Airbnb-t szigorítaná, a kínálati oldalt erősítené. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor számottevően megemelkedtek az energiaárak, azok, akik kívül estek a rezsicsökkentett körön, főként a kertes házakban, vidéken tudták háztartási naperőművek telepítésével mérsékelni a lakhatási költségeiket. Ez azonban nem kivitelezhető például Budapest belvárosában, így az ott élő átlag felett fogyasztók kevésbé tudtak válaszolni az energiaárak növekedésére.

Visszaépítette a megtakarításait a középosztály

Szalai Piroska végezetül hangsúlyozta, hogy korábban a megemelkedett infláció a középosztályból többeket rákényszerített a megtakarításaik csökkentésére. Tavaly azonban már azt láttuk, hogy nagyon sok háztartás vissza tudta pótolni a veszteségét. A közel 10 százalékos reálbér-növekedésből ugyanis először a lakosság nem a fogyasztását állította helyre, hanem a megtakarításait növelte. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a magyarok ne gondolkodnának előre, régóta nagyon magas a megtakarítási hajlandóság a magyarok körében.