Van egy csoport, amelynek örvendetesen megindult a bére

A bruttó átlagkereset 727 700 forint volt tavaly decemberben, az átlagfizetés 11 százalékkal nőtt egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül szintén 11 százalékkal haladta meg tavaly decemberben az egy évvel korábbit. A rendszeres bruttó átlagkereset növekedésének mértékét részben a 2023. decemberi minimálbér és garantált bérminimum emelése befolyásolta. 

A lassulás nem meglepő és előre számítani lehetett rá, hiszen ez egy bázishatás eredménye: a 2024-es minimálbér-emelést előrehozták 2023. decemberére, így a korábban megemelt bérek itt magas bázist jelentettek a mostani adat szempontjából – írta elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapvezető vezető közgazdásza. Kiemelte, hogy

Figyelembe véve a 4,6 százalékos decemberi inflációt, ez reálértéken 6,1 százalékos növekedést jelent, azaz a növekvő infláció és a bázishatás ellenére még mindig emelkedni tudott a keresetek vásárlóereje. Az előrehozott minimálbér-emelés a vállalkozásoknál jelent meg inkább, itt lassult a béremelkedés 11,3 százalékról 9,5 százalékra, míg a költségvetési szférában 13,9 százalékról 17,2 százalékra gyorsult – ez tudta kompenzálni a vállalkozások lassabb béremelkedését.

A tavalyi év egészét 13,2 százalékos átlagos keresetnövekedés jellemezte, ami a 3,7 százalékos inflációt figyelembe véve 9,2 százalékos átlagos reálkereset-növekedést jelent, azaz az átlagot tekintve tavaly érdemben nőni tudott a keresetek vásárlóereje. Ez segítette a fogyasztás növekedését, ami a tavalyi évi növekedés fő húzóereje volt – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. 

Ezekben az ágazatokban volt a leggyorsabb a növekedés

Az év egészét tekintve a legnagyobb mértékben, 26,3 százalékkal az oktatás ágazatban nőttek a keresetek, ezt követte a vízellátás ágazat 17,4 százalékos növekedése. A legkisebb növekedés a pénzügyi, biztosítási ágazatot (10,6 százalék) és az energiaipart (10,8 százalék) jellemezte. Tavaly a költségvetési szféra béremelkedése volt legjelentősebb, 16,8 százalék, míg a vállalkozásoknál mindössze 12,1 százalék. A 2024-es jelentős bérnövekedést

• a minimálbér
• és a garantált bérminimum

emelése mellett a még mindig több területen jellemző munkaerőhiány és a korábbi magas inflációs időszak kompenzációjának igénye indukálta.

Ez az idei bérnövekedési jóslat

Idén átlagosan 8–9 százalékos keresetemelkedésre számít a Gránit Alapvezető szakembere, ami az 5 százalék körüli inflációt figyelembe véve valamivel 4 százalék alatti reálbéremelkedést jelent. Ez a tavalyinál kisebb, de fenntarthatóbb érték, az eredetileg vártnál azonban a magasabb infláció miatt kisebb. A kisebb reálbérnövekedésben a kevésbé feszes munkaerőpiac is szerepet játszik:

A bérek reálértékének érdemi növekedése egyaránt fontos a gazdasági növekedés szempontjából, valamint a munkaerő itthon tartása miatt. Az idei magyar minimálbér-emelés mértéke belesimul a régiós átlagba, ám a garantált bérminimum ennél jelentősebb szereppel bír az átlagbérek növekedése szempontjából, így annak érdemi emelése is elengedhetetlen – tette hozzá a közgazdász.

A bérdinamikát nagyrészt az alacsony keresetek növekedése hajtotta

A fékeződésben elsősorban az játszotta a szerepet, hogy bekerült a bázisba a 2023 decemberére előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés – írta elemzésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. A közgazdász kiemelte, hogy a vállalkozások körében volt a legnagyobb a lassulás, itt az átlagkereset 9,5 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét. A legnagyobb csökkenés a dinamikában az építőiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban következett be, ahol nagyobb a szerepe a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak.

A növekedéshez itt az oktatás ágazat járult hozzá, ahol decemberben ismét közel 30 százalékos volt az átlagkereset bővülési üteme, de a közigazgatásban is kétszámjegyű volt a bérdinamika.

A tavalyi év egészét tekintve a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal nőtt, köszönhetően a költségvetési szféra 16,8 százalékos bérfejlesztésének, miközben a versenyszféra átlagkeresete 12,1 százalékkal emelkedett. Vagyis zárult az olló a két terület között a tavalyi évben. Rendkívül kedvező emellett, hogy a bérdinamikát nagyobb részben az alacsony keresetek növekedése hajtotta, ezt jelzi, hogy a medián bér tavaly az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 15,6 százalékkal nőtt, amelyben a minimálbér és a garantált bérminimum bérfelhajtó hatásának volt a legnagyobb szerepe. Az év egészét tekintve a 3,7 százalékra lassuló inflációnak köszönhetően jelentős, több mint 9 százalékos bővülést mutatott a reálbér és, ami még fontosabb, a reálbérek emelkedése a munkavállalók széles körét érintette.

Idén megint felgyorsulhatott a bérek növekedése

Januárban ismét gyorsulást mutathat a keresetek növekedési üteme, mivel ekkor jelenik majd meg a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelésének közvetlen hatása. Az éves bérdinamika kapcsán ugyanakkor a március-áprilisi adatok lesznek meghatározóak. A vállalatok jelentős része ekkorra dönt az adott évi bérfejlesztések mértékéről, így az éves bérdinamika szempontjából is ez lesz majd a meghatározó.

A béremelési döntésekre ellentétes irányú erők hatnak, a továbbra is fennálló gazdasági bizonytalanság óvatosságra intheti a döntéshozókat a bértárgyalások során, miközben a minimálbér emelése és a korábban vártnál magasabb infláció a munkavállalókat ösztönzi a magasabb bérek kiharcolására. A Makronóm várakozásai szerint idén kis mértékben 9 százalék feletti ütemben növekedhet az átlagos kereset értéke, amely továbbra is jelentős, érdemben 4 százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene. Ennek köszönhetően pedig tovább javulhat a háztartások jövedelmi helyzete, amely az óvatossági motívum oldódását és a fogyasztást is elő tudja segíteni – jelezte az elemző.