Irgalmatlanul sok pénzt hoz Debrecennek a rengeteg gigagyár

Ezekben a hetekben fogadják el a hazai települések a költségvetéseiket, bár a legtöbb még nem közölte, hogy mekkora kiadással és bevétellel számol 2025-ben, de az már most sejthető, hogy egy se lesz köztük, amely megközelítené Hajdú-Bihar vármegye székhelyének büdzséjét. A Dehir összeállítása szerint Debrecen költségvetésének a mérlegfőösszege 2025-ben 289,9 milliárd forintra rúg, ami egy 200 ezres városhoz képest óriási összeg. Összehasonlításképp, a lakosságszámban utána következő Szeged költségvetését 122 milliárd forinttal tervezi az önkormányzat.

Az említett Szeged idén a helyi iparűzési adóból 19,4 milliárdot, a Mercedes otthonának számító Kecskemét pedig 20 milliárd forintot vár. Nem véletlenül nőtt ekkorára Debrecen büdzséje, elmúlt években ugyanis számos világcég választotta telephelyéül, ezek közül több pont 2025-ben kezdi meg a termelését. A BMW-gyár az ősszel már az új modelljének sorozatgyártást tervezi, de a város déli gazdasági övezetében lévő kínai tulajdonú CATL is idén indítja akkumulátorgyárát.

Megnégyszereződött Debrecen hipabevétele bő tíz év alatt

Még látványosabb azonban város fejlődése, ha hosszabb időtávon vizsgáljuk. 2014-ben mindössze 10 milliárd forint volt az iparűzési adóbevétele, 

Ennek azonban annyi negatívuma van, hogy az önkormányzatnak egyre többet kell befizetnie az államkasszába szolidaritási hozzájárulási adó címén, 2025-ben már 10,4 milliárd forintot, ám ennél az összegnél jóval több érkezik az államtól normatív és beruházási támogatás címén.

Rengeteg beruházás lesz 2025-ben is Debrecenben

A rengeteg adóbevétel a város további fejlesztését teszi lehetővé, persze ebben állami források is benne vannak, de beruházásokra így is közel 150 milliárdot költhet el a hajdúsági megyeszékhely. Ebből a legnagyobb tétel a víziközmű-fejlesztés, amelyre 60 milliárdot terveztek be. A fennmaradó 90 milliárd forintot intézményi és közlekedésfejlesztésre tervezik elkölteni. 

Debrecen az alábbi beruházások előkészítését indítja el, valamint a már jelenleg is tervezés alatt álló fejlesztések mellett új tervezési folyamatokba kezd:

• Keleti városrész infrastruktúra fejlesztése
• Keleti közlekedési folyosó
• Kishegyesi út kétszer két sávosra bővítése külön szintű csomóponttal
• Vértesi úti külön szintű csomópont kialakítása

Az alábbi állami beruházások valósulnak meg:

• A 33-as főút – Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca csomópontjának fejlesztése
• A 33-as főút és 354-es főút összekötése, a 354-es főúton külön szintű csomóponttal
• A 471-es főút kétszer két sávosra bővítése az 1+000 – 2+850 kilométerszelvények között
• A Szoboszlói út – Külsővásártér csomópontjának fejlesztése
• A 48-as főút – Budai Nagy Antal utca – Hétvezér utca csomópontjának fejlesztése

A következő állami beruházások előkészítése történik meg:

•     Keleti elkerülő​
•     Debrecen-Józsa északi tehermentesítő út (az M35-ös autópálya és a 35. számú főút között)​
•     A 35. számú főút Debrecen-Józsa – 354. sz. főút közötti szakasz kétszer két sávra fejlesztése​
•     A 4. számú főút  kétszer két sávra bővítése a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszon​
•     A 4. számú főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négysávosítása ​
•     A Kassai út fejlesztésének előkészítése ​
•     A Vágóhíd utcán a vasút feletti híd és a kapcsolódó úthálózat fejlesztése​
•     A Homokkerti felüljáró és kapcsolódó úthálózat kapacitásbővítése​
•     A Füredi út – Böszörményi út csomópont fejlesztése​
•     A 33. számú főút Nyíl utcai szakasza fejlesztésének előkészítése ​
•     A 481. számú főút fejlesztése​
•     A 47. számú főút négysávosítása (az 5+280 – 7+630 kilométerszelvények között)​
•     A 47. számú főút 4+440 kilométerszelvényében csomópont fejlesztése​

Korábban az állami beruházások nagy száma miatt hozott létre külön munkacsoportot az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely kizárólag debreceni beruházásokat felügyeli.