Helyreáll a világ rendje: végre faképnél hagyhatja a magyar gazdaság Romániát

Tavaly esett meg először, hogy Románia a GDP-rangsorban megelőzte Magyarországot, idén azonban fordulhat a kocka: több mértékadó elemzőház szerint is 2025-ben a magyar gazdaság gyorsabb növekedésre lehet képes, mint keleti szomszédunk. A hitelminősítő intézetek érvényben lévő előrejelzései szerint ugyanis a tavalyi 0,6 százalékos növekedés után idén 2–3 százalék között nőhet a GDP. Ennél azonban kisebb teljesítményre lehet képes Románia, miután tavaly év végén megszorításokról döntött a román kormány, aminek a növekedési áldozatai már most láthatók.

A lengyel után a magyar növekedés lehet a legmagasabb

A kormány várakozásához legközelebb a Standard and Poor’s jóslata áll. A hitelminősítő tavaly októberben erősítette meg a magyar államadósságot, az akkori értékelésében azt emelte ki, hogy folyamatosan erősödik a fogyasztói bizalom hazánkban, és a magyar háztartások felhalmozott megtakarításai is jelentősen megemelkedtek

Tehát ennek fényében optimista a magyar kormányzati várakozás, csakhogy a New York-i elemzők Európa legdinamikusabban növekvő gazdaságában sem várnak ennél dinamikusabb teljesítményt: szerintük a lengyel GDP 3,2 százalékkal bővülhet, miközben a cseh és a szlovák gazdaság is 1 százalékponttal kisebb növekedésre lehet képes.

Kockázatokat is azonosítottak, ilyen például Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerének, Németországnak való kitettsége. Tavaly emiatt nem tudott felpörögni a gazdaság motorja, a külső piacainkon olyannyira visszaesett a kereslet, hogy az ipar lényegében földbe áll. Erre mondta Nagy Márton, hogy a német gazdaság maga alá teperte a magyart. Ez a veszély idén sem múlt el, a minisztérium vezető elemzője, Suppan Gergely nemrégiben elismerte, hogy a 3 százalék fölötti növekedéshez a német gazdaság helyreállására is szükség lenne. Sajnos ez egyáltalán nem vehető biztosra, a német kamara legutóbbi felmérése szerint a német cégek továbbra is arra számítanak, hogy idén is recesszióban marad Németország, tehát a külső kereslet nélkül kellene gyorsulnia a növekedésünknek.

Éppen most áll bele a falba Románia, amikor a magyar gazdaság gyorsul

De ami a lényeg, a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings is 1 százalékponttal nagyobb GDP-növekedést jósol Magyarországnak, mint Romániának.

Tavaly történt meg először, hogy Románia Magyarország elé került a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-ben, keleti szomszédunk az uniós átlag 78 százalékán, mi viszont 77 százalékán álltunk. De már akkor sejthető volt, hogy mindez csak átmeneti. Románia az elmúlt időszakban beleesett a fiskális alkoholizmus csapdájába, a költségvetési hiányból a beruházások élénkítése helyett a belső fogyasztást pörgette, így csak idő kérdése volt, hogy az aktuális román kormánynak mikor kell a költségvetést konszolidálnia. Az amúgy is magas hiányra tavaly ráadásul rátettek egy lapáttal a románok, amikor a választási osztozkodás jegyében elengedték a hiányt, egészen a GDP közel 9 százalékáig.

– ezt már a napokban a Digi24-en megjelent elemzés állapítja meg, miután kiderült, tavaly mindössze 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék Romániában, ami a koronavírus-járvány évét leszámítva az elmúlt tíz év legrosszabb adata.

A szakértők szerint az adat azt bizonyítja, hogy belső fogyasztásra épülő modell korlátokba ütközött. Hiába bővül dinamikusan a kiskereskedelmi forgalom, ha közben az ipar és az export nem tudja tartani a lépést. A méretesre duzzadt külkereskedelmi hány és az ikerdeficit pedig egyenesen vezet az eladósodáshoz.

Mindez egyébként nem ismeretlen Magyarországon, 2006-ban a Gyurcsány kormány alatt szintén 9 százalékra rúgott a költségvetés hiánya, majd a megszorítások hatására a következő évben már csak 0,7 százalékos volt a növekedés, miközben Lengyelországban 7, Szlovákiában pedig 10 százalékos GDP-bővülést ért el a gazdaság.

Londonban is bíznak a magyar gazdaságban

A Standard and Poors’nál pesszimistább a Fitch Ratings, amely mindössze 1,4 százalékos román és 2,5 százalékos magyar növekedést prognosztizál. Ráadásul Londonban is úgy látják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a régió élbolyához tartozhat 2025-ben: 

• Csehországban 1,9 százalékos, 
• Szlovákiában 2,2 százalékos,
• míg Lengyelországban 3,6 százalékos bővülést jósolnak.

Szokásához híven a legborúlátóbb a magyar gazdaság megítélését illetően az Európai Bizottság, amely mindössze 1,8 százalékos növekedést prognosztizál. Érdekes viszont, hogy a korábban a kormánnyal sokszor konfliktusba kerülő Nemzetközi Valutaalap már jóval optimistább, az IMF szerint 2025-ben 2,9 százalékkal nőhet a gazdaság kibocsátása.

Nagyon robusztus növekedés kell ahhoz, hogy összejöjjön a kormány célja

Összefoglalva, a magyar kormány idei évre kitűzött 3,4 százalékos célja meglehetősen ambiciózus, különösen az elmúlt évek fényében. 2022 közepe óta rendre elmarad a várakozásoktól a magyar gazdaság valós teljesítménye. Bár emiatt számtalan kritika érte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, akinek nem sikerült eltalálnia a pontos növekedési számokat, a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem kizárólag az ő bűne.

A kormány ugyanis a saját számításai mellett figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit is, márpedig a Fitch Ratings vagy a Standard and Poors is 2023 nyarán 3 százalékos növekedést jósolt 2024-re. Azt ők sem láthatták előre, hogy a német gazdaság és az autóipar milyen mély válsággal néz szembe, ami aztán a miniszer szavai szerint magyar gazdaságot is maga alá teperte.

Ugyanakkor tény, hogy a 3,4 százalékos növekedéshez kifejezetten erőteljes, negyedéves alapon 1,3 százalékos bővülés kellene, ami szinte a lehetetlen kategória. Csakhogy korábban ez már sikerült, és ezúttal támogatják a növekedést az újonnan beépülő ipari kapacitások, mint a BMW vagy a BYD épülő gyárainak üzembe helyezése.