Rájöttek az elemzők, miért nullázódott le a magyar boltok forgalma – különös az indok

Tavalyi az áthelyezett munkanapok nyomán a karácsony egy hatnapos hosszú hétvégét eredményezett, amelynek során az üzletek többsége be volt zárva, miközben 2023-ban ez csak egy négynapos hosszú hétvégében öltött testet – kommentálta a KSH decemberi adatait Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. A hosszabb karácsonyi időszak a fogyasztói szokásokat is megváltoztatta, sokan döntöttek úgy, hogy inkább külföldön töltik ezt az időszakot, amit a turisztikai adatok is alátámasztanak. Ez pedig hozzájárult a gyengébb kiskereskedelmi adatokhoz.

Az üzemanyag-forgalom esetében is bázishatás játszotta a főszerepet, 2023 végén – az év eleji jövedékiadó-emelések miatt – megjelenhetett a készletezési hatás, sokan előrehozhatták a fogyasztást. 2023 decemberében havi alapon 5,4 százalékkal nőtt itt a forgalom, míg most 3,0 százalékos mérséklődés ment végbe, amiben szintén a hosszabb karácsony és a külföldi utazások szerepét kell kiemelni.

Ez elmarad a korábbi várakozásoktól, amiben a külföldi online vásárlások és a vártnál tartósabban fennmaradó óvatossági motívum szerepét kell kiemelni. A kiskereskedelemben az üzemanyag-forgalom tavaly stagnált, miközben az élelmiszer-forgalom 3,7, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem pedig 2,4 százalékkal bővült. Ugyanakkor az óvatossági motívum oldódását jelzi, hogy az utóbbi szegmens az év második felében már élénkülést mutatott.

A kiskereskedelmi forgalom a várakozások szerint már januártól ismét lendületet vehet, a decemberi adat csak átmeneti megtorpanást jelent. A reálbérek várhatóan az idén is dinamikusan, 4-5 százalékkal emelkedhetnek, ami tovább támogatja a fogyasztás felfutását, de a munkáshitel, a lakossági állampapírok kamatkifizetése, illetve júliustól a családi adókedvezmény emelése is részben a fogyasztásban csapódhat le, miközben az otthonfelújítások nyomán a kiskereskedelem egyes szegmensei is érdemi keresletélénkülést tapasztalhatnak.

A hatnapos ünnep betett a kiskereskedelmi forgalomnak

A kormányzat által előre beharangozottnak megfelelően decemberben gyengén alakult a külkereskedelmi forgalom – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, hogy a kormányzat a gyenge adatot korábban a külföldi tartózkodások jelentős számával indokolta, azaz hogy tavaly decemberben nem itthon tartózkodtak a magyar családok, és a jelek szerint még kevésbé tankoltak itthon, a rokonlátogatások száma a szokásosnál kisebb lehetett. 

A kevesebb feltételezhető rokonlátogatás összefügg azzal, néhány olyan bolttípusban, ahol ajándékot lehet vásárolni (könyv, textil, ruha, cipő) csökkent a forgalom. Ugyanakkor a nem élelmiszerboltok forgalma nagyon vegyesen alakult, hiszen voltak olyan szegmensek is (bútor, műszaki cikkek), ahol jelentősebb, 5,5 százalékos növekedés történt.

Makrogazdasági szempontból a most beérkezett fogyasztási adatot nehéz értelmezni: novemberben az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt éves alapon, így a kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítménye makrogazdasági oldalról nehezen indokolható. A külföldi utazások és a kevesebb rokonlátogatás mellett esetleg még a külföldi webáruházak jelentősebb forgalma indokolhatta a gyenge adatot, hiszen ez nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban – és a költségvetésnek sem hoz áfabevételt. Ez azt jelentené, hogy a magyar kiskereskedelemben a magasan ragadt árszínvonal továbbra is probléma, a most ajánlott árak sok esetben versenyképtelenek, ami pedig gátja a forgalom bővülésének, és ezzel együtt a gazdasági növekedést is fékezi.

Az év egészét tekintve a kiskereskedelem bővülése 2,6 százalékot tett ki. Ez a 9 százalék körüli reálbér-emelkedés nyomán nem egy kiugró teljesítmény- és elmarad a fogyasztás 4-4,5 százalék körüli növekedésétől. A kiskereskedelemben leginkább az élelmiszerüzletek forgalma nőtt, 3,7 százalékkal, azaz a korábbi „lefelé vásárlások” elkezdtek visszafelé korrigálni. A nem élelmiszerek forgalmának 2,4 százalékos bővülése viszont arra utal, hogy a korábban elhalasztott fogyasztás pótlásáról szó sincs.

Tekintettel arra, hogy az idei évben a bérek vásárlóereje várhatóan tovább nő – ha nem is olyan mértékben, mint tavaly –, a kiskereskedelmi forgalom növekedésének elvben nem lenne akadálya. Kérdés, hogy

• a külföldi webáruházak térnyerése
• és a bevásárlóturizmus

nyomán mennyire látszik majd a fogyasztás bővülése a kiskereskedelemben is, vagy mennyire csak külföldi szereplőknél jelenik meg. Ez meghatározza majd azt is, hogy a gazdasági növekedés az idén miként alakul, a nagyobb reálkeresetek tudják-e pörgetni a hazai gazdasági teljesítményét.

Az internetes kereskedelemben volt némi növekedés

A részleteket nézve jól látható, hogy most inkább egy általános romlás volt a szektorban, hiszen minden részterületen nagyjából hasonló visszaesés mutatkozott – írta Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza. Az élelmiszer-kiskereskedelem havi alapon 1,7 százalékkal zuhant. Emellett a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben 1,3 százalékos volt az egyhavi zsugorodás. Az elemző kiemelte: ezen a területen érdemi növekedést csupán két szektor mutatott: a csomagküldő és internetkereskedelem, valamint a használtcikk-kereskedelem, illetve a gyógyszer- és illatszer-értékesítés volt némileg jobb az egy hónappal korábbinál. Ami az üzemanyag-forgalmat illeti, itt az emelkedő árak elkezdték éreztetni hatásukat, nem meglepő, hogy 3 százalékkal zsugorodott a forgalom havi alapon.

A reálbérek emelkedése is segítheti idén a fogyasztást

Az MBH Bank elemzője, Báthori Bence szerint is a vártnál gyengébben alakultak a decemberi kiskereskedelmi adatok. Összeállításában leírta, hogy ehhez bázishatások is hozzájárultak, ugyanakkor a fix bázist vizsgálva is csökkenés figyelhető meg, megtört a boltok ősszel tapasztalt lendülete. Tavaly decemberhez képest lényegében nem történt változás, novemberhez viszonyítva pedig 1,2 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Egyedül ugyan csupán az üzemanyag-forgalom rontotta az eredményt, de az élelmiszer- és nem élelmiszer-kategóriák forgalmában is csupán 1 százalék körüli az éves növekedés.

A bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, ugyanis még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig januárban folytatta a tavaly ősszel tapasztalt csökkenést. A reálbérek emelkedése, illetve több kormányzati intézkedés is segítheti idén a fogyasztást, ugyanakkor fennmaradhat az a tavaly már látott folyamat, hogy a lakosság fogyasztásnövekedésének jelentősebb része inkább szolgáltatások vásárlásában jelenik meg, és nem a kiskereskedelmi forgalomban – írta a szakértő.