Minden jel szerint, idén is folytatódik a reálbérek erőteljes emelkedése
A foglalkoztatás alakulása mellett , úgy tűnik, a reálbérek alakulása is fittyet hányt az elmúlt időszakban átélt válságoknak. Az egyedüli év, amikor e tekintetben visszaesést tapasztalhattunk, 2023 volt, amikor az ukrajnai háború és az arra adott uniós szankciós válaszok miatt erősen meglódult az infláció. Erre reagálva a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.
Az ezt követő fordulat óta ismét nőnek a reálbérek, köszönhetően az infláció folyamatos mérséklődésének és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelésének. Ezt a tendenciát erősíti tovább a pedagógusbér-emelés és az általános bérdinamika is, amit a bérminimumok jelentős emelése is indukál. Tavaly a január–októberi időszakban már közel 10 százalékos reálbér-növekedést mutatott ki éves összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal, amely ma hozza majd nyilvánosságra a legfrissebb, novemberi adatokat. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a havi bruttó átlagkereset 631 ezer forintot ért el 2024 harmadik negyedévében, ez nominálisan 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kereseti dinamikát a garantált bérminimum 10 és a minimálbér 15 százalékos emelése, a közszolgáltatói ágakban előre ütemezett, illetve a nagy állami vállalatok, a kereskedelmi láncok és a nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalkozások bejelentett béremelései, továbbá az egyes ágakban még mindig jelentős munkaerő-kereslet határozták meg.
Nem csak volt, lesz is reálbér-emelkedés
A kormány várakozása szerint idén további 4-5 százalékkal nőhet a fizetések értéke, vagyis ennyivel fogja meghaladni az emberek béremelkedése az inflációs értéket. A kabinet számításai szerint ugyanis a 21 pontos gazdasági akcióterv segítségével és egy rendkívül szigorú költségvetési politikával 2025-ben 8 százalékkal növekednek a bruttó bérek, az inflációt pedig 3 százalékon tudják majd tartani.
Kedvező folyamatként értékelhető az is, hogy ráadásul a bérek reálértékének emelkedése főként az alacsonyabb fizetéssel rendelkezők körében valósult meg. Tavaly az év első tíz hónapjában a kis- és közepes keresetűek bére nőtt a legerőteljesebben.
Ha megvizsgáljuk a bruttó keresetek alakulását a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében decilisenként, azt láthatjuk, hogy az alsó kereseti sávban helyet foglalók bére 14 és 16 százalék közötti mértékben emelkedett. Ezzel szemben a magasabb, havi bruttó egymillió feletti fizetéssel rendelkezők csak 10 százalék körüli növekedést könyvelhettek el. Külön kiemelhető a tanári bérek emelkedése. A kormány döntése értelmében ugyanis 2025. január 1-jétől a pedagógus átlagbérnek meg kell haladnia a diplomás átlagbér 80 százalékát, így a tavalyi 32,2 százalékos emelkedés után az idén újabb 21,2 százalékkal nő a tanárok bére.
Főként az alacsonyabb bérek emelkednek
A kisebb keresetűek ráadásul teljes joggal bízhatnak abban, hogy fizetésük a következő években is érzékelhetően emelkedni fog. Az év végén Orbán Viktor miniszterelnök által is történelminek nevezett bérmegállapodás nyomán 2027-ig 40 százalékkal fog nőni a minimálbér, ebből időközben már a 9 százalékos emelés megvalósult.
A munkavállalói és munkáltatói oldal ugyanis tavaly, az év végén hároméves bérmegállapodásban egyezett meg. Ennek alapján jövőre a minimálbér 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A megállapodás értelmében a béremelés dinamikájának követnie kell a gazdasági és vállalati hatékonyság mutatóinak növekedését, ezért a minimálbér 2026-ban további 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re pedig újabb 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet. Így 2027-ben a minimálbér eléri az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A legalacsonyabb, kötelezően fizetendő bérek pedig a többi bérsávban lévő dolgozó fizetését is emelik.
A várakozások szerint ugyanis idén megismétlődhet a hazai munkaerőpiacon az a jelenség, amely már tavaly is megfigyelhető volt: mégpedig, hogy a cégek még a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is nagyobb mértékben emelhetik a fizetéseket az alacsonyabb kereseti sávokban. Az ok nem más, mint a minimálbér-emelés bértorló hatása, azoknál a vállalatoknál ugyanis, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, muszáj jócskán emelni a béreket.
